Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Tyekvicska Arpád: Hős? Mártír? Áldozat? Pallavicini-Pálinkás Antal élete és halála

TYEKVICSKA ÁRPÁD Hős? Mártír? Áldozat? Pálinkás-Pallavicini Antal élete és halála Gudenus János és Szentirmay László, a magyar arisztokrata családokról írott nagy ívű monográfiájukban, az „osztályárulók" között említik Pálinkás (egykor őrgróf PaUavicini) Antalt. Bár pályája korántsem példa nélküli a magyar arisztokrácia történetében, mégis olyan mély szakadékokon ível át, hogy a jellemzésére leginkább talán a tékozló fiú drámaian tömör, tragikus példázatát idézhetnénk.

1 1922-ben született Budapesten. Apja a kor ismert legitimista politikusa, őrgróf PaUavicini György, anyja Andrássy Borbála - a „vörös grófnő", Andrássy Katinka nővére - volt. Mindketten éles karakterek. A fiú - mint egyik volt iskolatársa írta róla - az Andrássy lányok természetét örökölte. „... dacos volt, önfejű, tele ellentmondással, mindenekelőtt családjával szemben. Amikor bejelentette, hogy katonai pályára készül, apja huszárnak szánta, ő bakaként akarta kezdeni - végül kiegyeztek a páncélos fegyvernemnél."

2 1940 júniusában a tizennyolc éves fiatalember kétkezi munkásként helyezkedett el a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél. Mint későbbi önéletrajzában írja: „... nem rászorultságból, hanem kizárólag érdeklődésből vállaltam a munkát, mert a katonapályán páncélos akartam lenni, és a szükséges ismereteket itt tudtam elsajátítani."

3 Néhány hónap múlva azonban régi tervét váltja valóra, önként jelentkezik a hadseregbe. Hamarosan a Ludovika Akadémiára kerül, ahol kiváló eredménnyel három évfolyamot végez el. 1943. augusztus 20-án avatják páncélos hadnaggyá. A katonai ellenállásban Antal és nagyobbik bátyja, a legitimista ifj. PaUavicini György, az ismert kisgazda politikus, gróf Dessewffy Gyula környezetében 1944 derekától együtt vettek részt a Magyar Front megalapozásában, és szoros kapcsolatot tartottak a Magyar Függetlenségi Mozgalomhoz csatlakozott hivatásos tisztekkel. 1 GUDENUS János - SZENTIRMAY László: Összetört címerek. A magyar arisztokrácia sorsa és az 1945 utáni megpróbáltatások. Budapest, 1989, 98-100. p. - Pálinkás (PaUavicini) Antal életrajzi adataira lásd: Hadtörténelmi Levéltár (HL), BKB. 071/1957. Pálinkás Antal és társai pere (továbbiakban Periratok), 50-51., 68-137. p. - Macskásy Pál budapesti lakos szíves közlése. - Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL), V-103 459., 258-266. p. - Dessewffy Gyuláné feljegyzései 1944. április 26. - december 16. Macskásy Pál tulajdonában. - Magyar Honvédség Központi Irattára, Tiszti személyi anyagok. Pálinkás (PaUavicini) Antal (továbbiakban MHKI). 2 BOROVICZÉNY Károly György levele a PaUavicini családhoz. Freiburg, 1989. június 16. Másolat a szerző birtokában. 3 MHKI, 1949-es önéletrajz.