Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Salamon Konrád: Vörösterror - fehérterror. Okok és következmények

szülve a gyilkosságokat is megengedettnek tartó torz, forradalmi romantikával, amit 1918-ban az akkor húszéves Révai József így fogalmazott meg: „Hát dögölj meg első tanítóm! Aki mondtad: kenyérrel dobjak vissza! Dögölj meg apám! Aki mondtad: te is fulladj hisz én is fulladtam. Dögölj meg anyám! Aki mondtad: az életem a zúzott szüzességed köszönése legyen." Majd a vers befejező sorai: „Minden megváltás kárhozottjai: elhivattunk végre is visszaütni, akár apánkat meg anyánkat gyilkolni és vérünket vérrel hegeszteni könyörtelen örömmel."

9 Ezek után érthető, hogy a Tanácsköztársaság vezetői és támogatói természetesnek tartották a vörösterror alkalmazását, s azt a proletárdiktatúra mindennapi eszközének tekintették egészen addig, amíg le nem győzik és meg nem semmisítik ellenfeleiket. Ez pedig a világforradalom gyors győzelmében reménykedők számára is kegyetlen és hosszú küzdelemnek ígérkezett. A vörösterror részleteiről, kegyetlenségeiről nem akarok szólni. Csupán annyit jegyzek meg, ekkor fordult elő Magyarországon először, hogy embereket lőttek a Dunába, s a vízbeölés módszerét a fehérterror is folytatta. Váry Albert főügyész 590 gyilkosságot sorolt fel A vörös uralom áldozatai Magyarországon című könyvében. A vörösterror egész országra kiterjedő megtorló akciói megdöbbentették a magyar társadalmat, s a kivégzéseket a magyarság döntő többsége gyilkosságoknak tartotta. Ma már nyilvánvaló, hogy a Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra egy nagyon sok felesleges áldozattal és kegyetlenséggel járó zsákutcába kényszerítette Magyarországot. A legnagyobb bűne azonban, hogy megdöntötte a köztársaságot, felszámolta a kibontakozó demokráciát, s kegyetlen diktatúrájával, a vörösterrorral kiprovokálta az ellenforradalmat és a fehérterrort. Tehát miután a proletárdiktatúra megbukott, az általa elmélyített társadalmi, politikai ellentétek következtében a demokrácia híveinek már nem maradt erejük arra, hogy visszatérjenek a köztársasághoz, mert a teret nyert ellenforradalom célja az őszirózsás forradalom előtti állapotokhoz való visszatérés volt. S nagyon sokan azok közül, akik 1918-ban még a köztársaság hívei voltak, a vörösterror hatására ellenforradalmárokká váltak. A proletárdiktatúra bukása után általánossá vált a kommunista uralmat az őszirózsás forradalommal egybemosó ellenforradalmi felfogás. Ugyanakkor az ellenforradalom hatalomra jutását a vörös uralommal leszámoló fehérterror segítette elő, amely a vörösterroréhoz hasonló kegyetlenségek so9 RÉVAI József: Tizenegyedik ige. In: F. MAJLÁT Auguszta - AGÁRDI Péter (szerk.): Révai József művei. Ifjúkori írások: 1917-1919. Budapest, 1981,38-39. p.