Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Okváth Imre: Katonaperek a „Katpolon" belül. 1948-1953

tait végző, Révész Géza altábornagy parancsnoksága alá tartozó HM IV. Főcsoportfőnökség keretében folytatták. Serényi (Steiner) István alezredes 1952 novemberéig hírszerző csoportfőnök-helyettesként, majd a Hírszerző Iskola parancsnokaként szolgált, ezt követően - 1953. február 23-ai őrizetbe vételéig - a Honvéd Akadémia felső törzstiszti tanfolyamának hallgatója volt. A Farkas Mihály parancsára letartóztatott tisztet először Jugoszlávia részére végzett kémtevékenységgel vádolták meg, majd - mivel erre vonatkozóan semmilyen bizonyítékot nem tudtak összeállítani és kitalálni - kártevő tevékenység kifejtésének vádjával tartották továbbra is vizsgálati fogságban. Ennek során a legkülönbözőbb tudatos, provokációs tevékenységgel szembesítették: - a Katpolon és a IV. Főcsoportfőnökségen is megszervezett hírszerzői tömeghálózatokkal legfőbb célja nem az ellenség katonai információinak megszerzése volt, hanem az ügynökök alacsony kiképzettsége folytán bekövetkező tömeges lebukásokkal az ellenséges titkosszolgálati szerveket kívánta informálni a saját módszerekről és eljárásokról, - beosztott munkatársait rendszeresen lakásán számoltatta be és igazította el munkájukat illetően, - a titkos jelentéseket otthonában fejtette meg, - több személyt csak a nekik járó pénz eltulajdonítása miatt szervezett be. Az idők változását mutatta, hogy a Katonai Elhárítás apparátusa nem tudott, vagy nem is akart az alezredes ügyéből büntetőeljárást indítani, ezért akkori vezetője, Kutika Károly ezredes - megelégedve egy Serényit elítélő jellemzéssel

31 - szabadlábra helyezését és a hadseregből való leszerelését terjesztette elő. A leszerelése után Serényi Istvánt a Malomipari Szállító Vállalat igazgatójának nevezték ki, aki emellett a XI. kerületi pártbizottság külső politikai munkatársaként is tevékenykedett. Ezért, és talán korábbi működéséről tudomást szerezve 1956 októberében a fegyveres felkelők különböző csoportjai többször is keresték lakásán, de mindannyiszor hiába. 1957 tavaszán az újjászerveződő kádári állambiztonsági szervek legnagyobb riadalmára a befutó ügynöki jelentések Serényi New York-i felbukkanásáról számoltak be. A katonai elhárítás számára készült összefoglalóból nem kis aggódás csendült ki Serényi disszidálásával kapcsolatban, mivel „nevezett... beosztásából és egyéb kapcsolataiból kifolyólag tudomással bír a magyar hírszerző és elhárító szervek módszereiről, a nyugati hálózatokról és a magyar elhárító szerveknél vele együtt szolgálatot teljesítő elvtársakról... Serényi volt honvéd alezredes ezért hathatósan felhasználható úgy a magyar, mint a szovjet hírszerző szervek ellen."

32 31 „Munkája arra irányult, hogy karrierista vágyai teljesüljenek, minél nagyobb beosztást és rendfokozatot kapjon." ÁSZTL V-105 771., 93. p. 32 ÁSZTL BM II/l. Osztály, 4., 71. p.