Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

302. Az I. kat. felm. XVII 15 szelvényén a Marokházától délkeletre lévő „M: H" feliratú házcsoporttal azonosítható. Lokalizálása a Spezialkarte H 5 szelvénye alapján történt. A rozsnyói rk semat 1813a településen 57 rk lakost említ. 303. A rendelkezésünkre álló források alapján nem tudtuk azonosítani. „P" forrás adja meg pontosan, hogy Újlak praedium kocsmája. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 304. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A rozsnyói rk semat 1813 szerint Várgede (Gömör vm) filiája, 162 rk lakossal. 305. Az I. kat. felm. XVII 13 szelvényén a Korláttól északkeletre lévő M.h. felirattal azonosítottuk. Ettől keletre „Czivekfalva Völgy" elnevezés olvasható. A rozsnyói rk semat 1813 szerint Várgede (Gömör vm) filiája, 17 rk lakossal. 306. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 3 rk lakost említ. 307. Csak az „e" forrásban fordul elő külön Alsó- és Felsőlapujtő elnevezés. Ezeket településrészként értelmeztük, ezért nem szerepelnek külön az adattárban. A „p" forrás megjegyzi, hogy Lapujtő temploma Apátfalva községgel közös, „P" pedig, hogy összeépült Apátfalva possessióval. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 735 rk lakost említ. 308. Térképeinken, így az I. kat. felm. XVII 14 szelvényén nem szerepel. Térképre szerkesztése Lipszky alapján történt. Bocsár Lapujtőbe olvadt. Erre utal az is, hogy „B" forrás a birtokosok felsorolásánál, mint possessiót hozza, de „B*" a possessiók közt már nem említi külön. Az NML 1788. évi összeírásában (ö) sem szerepel. Vályi helységnévtárából kimaradt. 309. Az I. kat. felm. XVII 14 szelvényén az „Abaujfalu" felirat azonosítható Apátfalvával. A Spezialkarte H 5 szelvényén is külön szerepel. Lokalizálása ezek alapján történt. Összeépülésére Lapujtővel, és a római katolikusokra vonatkozóan ld. még a 307. jegyzetet. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 200 rk lakost említ. 310. Lapujtőbe olvadt (Borovszky 71. p.), térképeink közül csak Lipszkynél található meg külön, lokalizálása ennek alapján történt. „B" forrás ugyan a birtokosok felsorolásánál possessiónak nevezi, de „B*" nem sorolja fel köztük. Nem szerepel az NML 1788. évi összeírásában (ö) sem. 311-312. E puszták lokalizálása az I. kat. felm. XVI 14 szelvénye és a Spezialkarte H 5 szelvénye alapján történt. Forrásaink többségében csak Baksaháza szerepel. A „p" forrás nagyobb lélekszámadata és a térképen ábrázolt nagyobb méret alapján ezeket Felsőbaksaházához soroltuk. A birtokosokat is, bár ők feltehetőleg mindkét praediumban birtokoltak. A rozsnyói rk semat 1813 Alsóbaksaházán 62 rk lakost említ. Felsőbaksaháza az rk sematizmusokban nem szerepel. 313. A járási és területi hovatartozás tekintetében forrásaink ellentmondásosak. A Tabella Locorum a Szécsényi járásba sorolja. Sorszámot nem ad, mely már önmagában is bizonytalanságot jelezhet. Népszámlálási adatait Karancskeszivel összevontan közlik, eszerint szintén a Szécsényi járásba tartozott volna. Azonban valószínűbb, hogy összetévesztették a Szécsényi járásban fekvő Nagykotrocóval. Ezt igazolná az is, hogy Kiskotrocó az NML 1788. évi összeírásai („B*", ö) szerint is a Füleki járásba tartozott. Ez megfelel Lipszky térképi ábrázolásának, ahol éppen a járáshatáron fekszik. A későbbi térképeken csak egy Kotrocó szerepel, melynek fekvése Nagykotrocóéval egyező. A fentiek alapján az adattárban a Füleki járásban közöljük. Besorolása Lapujtőhöz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XVI 15 szelvényén a „Kodrozo W:H:" feliratú épületcsoporttal azonosítottuk. Vályi szerint Karancskeszi filiája, Karancskeszi a rozsnyói rk semat 1813 szerint Lapujtő filiája volt. Kiskotrocó az rk sematizmusokban nem szerepel. 314. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Vályi és az rk sematizmusok szerint Losonc filiája. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 50 rk lakost említ. 315. A Tabella Locorum a Füleki járásba sorolja, sorszáma Losoncapátfalvával azonos. A népszámlálás összevont adata alapján is Losoncapátfalvához tartozott. Az NML 1788. évi összeírásaiban („B*", ö) valamint Lipszky térképén is a Füleki járásba tartozott. Az adattárban ennek megfelelően közöljük. A térképmelléklet ettől eltér, az 1871-es térképen (Nm át) Losonctugár területére esik, így azon a Losonci járásba került.