Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

„B*" forrás megjegyzi, hogy egykor Fema volt a neve. „B" forrás szerint Ajtics Horváth József ós a Meskó család oszthatatlanul birtokol. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 60 rk lakost említ. 316. A Tabella Locorumban nem szerepel. A népszámlálásban sem, bár elképzelhető hogy az itt közölt Kisszalatna név elírás és Kisfaludra vonatkozik. Ugyanis a forrásban szerepel egy Kiszalatna Losoncapátfalva adataival együtt, továbbá egy Szalatna Nagyfalu adataival együtt. Forrásainkban és az 1871 -es térképen (Nm át) is csak egy Szalatna nevű puszta található ezen a területen. Bár ez az „alaptérképen" Losoncapátfalva területére esik, fekvése alapján a népszámláláskor adatait összevonhatták a közelében fekvő Nagyfaluval. Kisfaludot az NML 1788. évi összeírása (ö) a Fülekijárásba sorolja. Fekvése alapján ebben az esetben Losoncapátfalvához tartozhatott, ezért az adattárban itt közöljük. A térképmelléklet ettől eltér, áz 1871-estérképen (Nm át) Losonctugárterületére esik, így azon a Losonci járásba került. : „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. A rozsnyói rk semat 1813 szerint Losonc filiája, 130 rk lakossal. 317; A népszámlálás két Szalatna pusztát ismer a Füleki járásban. Az egyik adatait Kisszalatna néven Losoncapátfálvával összevontan, a másikat Szalatna névalakban, Nagyfalu adataival együtt közli. A többi forrás ós a térképek alapján azonban bizonyos, hogy csak egy Kisszalatna puszta volt a járásban. Ez az 1871-es térképen (Nm át) Losoncapátfalva területére esik, de fekvése alapján népszámlálási adatait összeírhatták Nagyfalu adataival együtt. A fennmaradó Kisszalatna talán elírás, s Kisfaludra vonatkozna, mely nem szerepel népszámlálásban, de az NML 1788. évi összeírása (ö) a Füleki járásba sorolja. Fekvése álapján ebben az esetben Losoncapátfalvához tartozhatott. így valójában a Szalatna névalak tartozna Kisszalatnához. Lipszky helységnévtárában nem szerepel Kisszalatna, de térképén ábrázolja szintén Szalatna névvel. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 20 rk lakost említ. 318. Vályi két címszó „Málna Patak" és „Málnapataka" alatt hozza helységnévtárában. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára ld. a 3. jegyzetet. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 28 rk lakost említ. 319. Forrásainkból nem tudjuk, melyik pagushoz tartozott. Az 1871-es térképen (Nm át) önálló határa van. Mivel a későbbiekben Málnapatakához tartozott, az adattárban ide soroltuk, a térképmellékleten is Málnapatakához kapcsoltuk. Az I. kat. felm. XVI 11 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Lokalizálása a Spezialkarte G 4 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. Az rk sematizmusok nem említik. 320. A rozsnyói rk semat 1813 szerint mater, 949 rk lakossal. 321. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 457 rk lakost említ. 322. Szentiványi Farkas és János neve, amit Borovszky is közöl (Borovszky 90. p.), csak az urbárium előzetes összeírásában szerepel. A tabellába özv Szentiványi Mihálynét jegyezték be. Mi ez utóbbit vettük fel a kötetbe. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára ld. a 3. jegyzetet. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 11 rk lakost említ. 323. A Tabella Locorum sorszáma és a népszámlálás összevont adata alapján Rapphoz tartózott. Az 1871 es térképen (Nm át) egy határon belül fekszik Hegyalja és Telki praediumokkal. Mivel az utóbbi Pilishez tartozott, s e puszták határait nem ismerjük, nem tudtuk szétválasztani azokat. A területi összetartozás elve alapján való közlés szerint a három pusztát egy egységben hozzuk az adattárban. Vályi leközöl helységnévtárában egy „Muzslin" nevű falut, közelebbi meghatározás nélkül, feltehetőleg ez azonos Mucsinnyal. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 94 rk lakost említ. 324. A Tabella Locorumban és a népszámlálásban nem szerepel. Az 1871-es térképen (Nm át) egy határon belül fekszik Mucsiny és Telki praediumokkal. A területi összetartozás alapján való közlési elv szerint, a három pusztát egy egységben hozzuk az adattárban. Sem az I. kat. felm. XVII 14, sem a Spezialkarte H 5 szelvényén nem szerepel. Lokalizálása Lipszky térképe alapján történt. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 325. A Tabella Locorumban nem szerepel. A népszámlálás összevont adatai alapján Pilishez tartozott. Adattári besorolására ld. a 323. jegyzetet. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 326. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 181 rk lakost említ.