Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)
Jegyzetek
240. Az I. kat. felm. XVI 16 szelvényén, a színes másolaton, a „Tepky" felirattól nyugatra jól kivehető egy ház az erdőben, ami Tepkével azonosítható. Lokalizálása a Spezialkarte H 6 szelvénye és az 1871-estérkép (Nm át) alapján történt. „B*" forrás szerint a régi neve Csepke Teleké. Jd Almássy Pál az egész család nevében birtokolja (B). A váci rk semat 1813 Alsó- és Felsőtepkén 19 rk, 1 akat lakost említ. 241. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 52 rk lakost említ. 242. Schneider az urbárium forrásközlésében (Schneider 1 64. p.) némileg eltérő adatokat publikált az úrbéres családfőket illetően (gr Zichy püspök 80, gr Zichy Ferenc 17). A váci rk semat 1813 a településen 169 rk, 570 akat lakost említ. 243. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén a Szandakértől keletre, a patakok és az erdők közt elhelyezkedő házcsoporttal azonosítottuk. A váci rk semat 1813 a településen 52 rk, 4 akat lakost említ. 244. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 558 rk, 4 ev lakost említ. 245. Az urbárium birtokosai közül Borovszkynál (Borovszky 132. p.) nem Gelle Franciska szerepel, hanem a Rákóczy család. Ennek az a magyarázata, hogy Gelle Franciska első férje Rákóczy Antal volt (Nagy IV. kötet 358. p., Gelle Franciskára ld. még a 39. jegyzetet). A váci rk semat 1813a településen 60 rk, 1102 akat, 17 izr lakost említ. 246. A népszámlálás összevont adatai alapján Kallóhoz tartozott. Adattári besorolása Vanyarchoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok közt. A váci rk semat 1813 a településen 30 rk, 60 akat lakost említ. A későbbi Kisuzsapuszta és Nagyuzsapuszta helyén a középkorban Uzsa helység állt (Borovszky 132. p.). Uzsa,nevét az Uzsai-Nagy-rét területnév őrizte Vanyarc határában (M fnt 1980). 247. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók közt. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 662 rk, 20 ref, 26 izr lakost említ. 248-249. Alsó-és Felsőtáb a középkorban önálló község volt (Borovszky 133. p.) A források egy része (t, p, B, V) csakTáb praediumot ismer, ezek adatait Alsótábhoz soroltuk. Térképeinken (az I. kat. felm.; Spezialkarte G 5; Lipszky; 1871-es térkép) mindkét Táb szerepel. A „P" forrás lélekszáma összevont adat, a két pusztára együttesen vonatkozik. Az esztergomi rk sematizmusokban külön szerepel Alsótáb és Felsőtáb Rimóc filiájaként. Az esztergomi rk semat 1813 Alsótábon 59 rk lakost, Felsőtábon 87 rk, 4 ref, 8 izr lakost említ. 250. „B" forrás megemlíti, hogy id Almássy Pál az egész család nevében birtokol. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 481 rk lakost említ. 251. A Tabella Locorum sorszáma és a népszámlálás összevont adatai alapján Szúpatakhoz tartozott. Adattári besorolása Verebélyhez a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 17 rk lakost említ. 252. „B" forrás megemlíti, hogy id Almássy Pál az egész család nevében birtokol. P forrás megjegyzése: „... ahol két ház van, ferencrendi szerzetes is él itt a lelkek gondozására." Az esztergomi rk semat 1813 a településen 25 rk lakost említ. 253. Sem az 1871-es térképen (Nm át), sem Remekházy térképén nincs köztük határ, így az adattárban is egy területi egységben közöljük a két falut. A források egy része (I, t, K, B, e, A, a) csak Pálfalva névalakot hoz, ezeket Alsópálfalvához soroltuk, bár feltehetően Felsőpálfalvára is vonatkoznak. Erre utal, az is, hogy a források másik része (u, n, b, V, L) együtt adja meg adataikat. Az I. kat. felm. XVII 15 szelvényén Alsópálfalva „Kis Pálfalva", Felsopálfalva „Nagy Pálfalva" névalakban szerepel. „B" forrás a birtokosok neve szerinti összeállításban csak Pálfalvát ír, de B* a possessiók felsorolásánál „F. A, Pálfalva" névalakot használ. így egyértelmű, hogy az adatok itt is mindkettőre vonatkoznak. Az urbárium Alsópálfalva és Felsőpálfalva adatait együtt adja meg. A felekezeti források esetében csak „p" és „P" említik külön Alsó- és Felsőpálfalvát. Az evangélikusokra és a reformátusokra vonatkozóan a Rozsnyói Püspökség 1813-14. évi sematizmusai nem nyújtanak támpontot ahhoz, hogy melyik településen éltek. Az Ev Névt 1848 szerint Alsó- és Felsőpálfalván összesen 31 lélek volt evangélikus, Fényes Elek csak római katolikusokról tud. A rozsnyói rk semat 1813 Alsópálfalván 136 rk, Felsőpálfalván 156 rk lakost említ. 254. Adattári besorolására, a népszámlálás adataira, a birtokosokra és a felekezetekre ld. a 253. jegyzetet. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 156 rk lakost említ.