Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

255. Andrásfalva név szerint nem szerepel az I. kat. felm. XVI115 szelvényén, de a Spezialkarte H 5 szelvé­nye alapján azonosítható a Kispálfalváról Salgótarjánba vezető útból, Kispálfalvánál Lucin felé elágazó út déli oldalán ábrázolt négy házzal. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 157 rk lakost említ. 256. Az I. kat. felm. XVII 15 szelvényén a „Golscha vei Gotsa" feliratú házcsoporttal azonosítottuk. Lokalizá­lása a Spezialkarte H 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. „B" forrás szerint Gyürky István, Ferenc és Gábor közösen és oszthatatlanul birtokolnak. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 75 rk lakost említ. 257. Vályi „Baglyas Allya" ós „Boglásallya" címszó alatt hozza helységnévtárában. Az utóbbiban leírása, hogy a Karáncs hegye mellett fekszik tévedés. Másik hasonló nevű falu nincs Nógrádban. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 480 rk lakost említ. 258. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Vályi név szerint két szőlőhegyét említi Somon és Kászonyon, egy mérföldnyire. A rozsnyói rk semat 1813 szerint mater 558 rk lakost említ. 259. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 39 rk lakost említ. 260. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A rozsnyói rk semat 1813 szerint Berzence filiája, 12 rk lakossal. 261. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 307 rk lakost említ. 262. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 502 rk lakost említ. 263. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 812 rk lakost említ. 264. Az I. kat. felm. XVIII 13 szelvényén nem tudtuk azonosítani, lokalizálása a Spezialkarte H 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. A rozsnyói rk semat 1813 szerint Zabar filiája, 13 rk lakossal. 265. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 266. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 496 rk lakost említ. 267. Az I. kat. felm. XVI114 szelvényén nem tudtuk azonosítani. 268. A népszámlálás összevont adatai alapján Terbelédhez tartozott. Adattári besorolása Csákányházához a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XVII 13 szelvényén, Lipszky térképén, a MOL KM térképen és az 1871-es térképen (Nm át) is csak egy Rátkapuszta szerepel. Forrásaink közül egyedül „B" hoz kétféle (Pusztarátka, Felsőrát­ka) elnevezést, ami több Rátka puszta létére enged következtetni. Ezek azonosítása azonban az írott forrásokkal kétséges, ezért nem választottuk külön sem az adattárban, sem a térképmellékleten. Meg­jegyezzük azonban, hogy a Spezialkarte H 5 szelvényén több Rátka is szerepel, „Felső-, Kis- és Alsó Rátka". Ezek közül „Kis Rátka" fekvésé felel meg leginkább a fent említett térképek Rátka pusztájának, a többi inkább egy-egy magányos ház. A későbbiek során, 1911-ben Csákányházáhöz tartozott Alsó­és Felsőrátkapuszta (Nm thnt 135. p.). „B" forrás 14.h. sorszám alatt tévesen possessiónak nevezi. Mindkét birtokost részbirtokosként említi, ugyanakkor br Mednyánszky Teréziát egyértelműen, mint Felsőrátka birtokosát nevezi meg (77.f. sor­számon). Azt, hogy a másik birtokos Pusztarátka néven Alsó-, vagy Felsőrátkát birtokolta-e, a források alapján nem tudtuk eldönteni. „P" forrás az egyedül álló házak között említi, de csak evangélikusok lakják (24 fő). A rozsnyói rk semat 1813-14 szerint Fülek filiája, rk lélek nélkül, tehát még akkor sem voltak katolikus lakosai. 269. „B" forrás szerint oszthatatlanul birtokolta a Huszár család és Szentiványi Ferenc. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 12 rk lakost említ. 270. Az 1850-es összeírás (vá) szerint az országos vásár tartásának privilégiumát II. Józseftől kapta gr Berchtold Antal és a többi közbirtokos, akik II. Leopoldtól hetivásár jogot is nyertek, de ez utóbbiak megszűntek. 1850­ben vásárnapjai egyeznek az adattárban közöltekkel, azzal a megjegyzéssel, hogy kétnaposak lettek. Az adattárban közölt napot megelőző nap marha-, a második vásárnap kirakodóvásár. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 1549 rk lakost említ. 271. Az I. kat. felm. XVII 13-as szelvényén nem tudtuk azonosítani. A település csak Lipszky 1806-os térké­pén szerepel, átszerkesztése az 1871-es térképre (Nm át) innen történt. Az rk sematizmusokban nem szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents