Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

64. „B*" forrás Nagyzellő bekebelezett pusztái közt említ egy Varecska elnevezésű diverticulumot, amelyet azonban a rendelkezésünkre álló források alapján nem tudtunk azonosítani. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 731 rk, 6 ev lakost említ. 65. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. „B" forrás mint compossessort megemlíti még gr Zichy Zsigmondot. A váci rk semat 1813 a településen 554 rk, 1 gk vagy görög, 13 akat, 8 izr lakost említ. 66. Lokalizálása az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. Lipszkynél a Szécsényi járás területére esik, de az 1871-es térkép (Nm át) község- ós járáshatára miatt Nándorhoz, a Kékkői járásba kellett sorolnunk. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Vályi „elegyes magyar falunak" nevezi, s mint Óvárfiliáját említi. A váci rk semat 1813 szerint Nándor filiája, 7 rk lakossal. 67. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén a „Kelecsény" felirat alatt „w h" ós „Scháfrey" (sic!) olvasható. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Kiskelecsény a „b" forrásban nem szerepei. A „B" forrás Kiskelecsény possessióban a vázsonkői Zichyek szeniorátusát nevezi meg birtokosnak a 103.y. sorszám alatt. Ez feltehetően Tótkelecsény possessióra vonatkozik egyrészt az eltérő jogállás miatt, másrészt, mert a többi forrásunk szerint a Zichyek ott birtokosok. „P" lélekszám-adata egyértelműen a praediumban lévő diversoriumra és allodiumra vonatkozik. A váci rk semat 1813 a településen 19 rk, 3 akat lakost említ. 68. Vályi két címszó, Nezsa és Nesza alatt hozza helységnévtárában. A váci rk semat 1813 a településen 659 rk, 15 akat, 7 izr lakost említ. 69. Azonosítani nem tudtuk. Csak „p" és „P" forrásban szerepel, a lélekszám a Diósvölgy praediumban lévő educillum lakóira vonatkozik. Talán ennek emlékét őrzi a „Diós-völgyi-árok" nevű völgy, Alsópetény területén (M fnt 1980). 70. „B" forrásban nem szerepel a település, de „B*" felsorolja az oppidumok között. „K" forrás szintén nem nevezi meg a birtokost. A váci rk semat 1813 a településen 995 rk, 261 akat lakost említ. 71. Korabinszky nem nevezi meg birtokosát. A váci rk semat 1813 a településen 782 rk, 10 akat lakost említ. 72. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 szerint mater, 540 rk és 3 ev lakossal. 73. A népszámlálás összevont adata alapján Nagysztracinhoz tartozott. Adattári besorolása Óvárhoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. A „p" forrás Kis Párak névalakja elírás. „B" forrás Csemiczky Baltazárt, mint Gsemiczky Ferenc árváinak gondviselőjét említi. Id Bene András és társai együtt szerepelnek. Vályi szerint Óvár filiája, csakúgy mint az esztergomi rk semat 1813 és 1815 szerint. 1813-ban 3 rk, 15 ev lakosa volt. 74. Az I. kat. felm. XV 14 szelvényén Óvártól délre, a patak és a Zsély felé vezető út találkozásánál fekvő, három házból álló házcsoporttal azonosítható. „B" forrásban nem szerepel a település, de „B*" felsorolja a praediumok között. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 75. Vályi tévesen hoz „Szú Patak" névformát. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 866 rk, 1 ev, 7 izr lakost említ. 76. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 107 rk, 222 ev lakost említ. 77. Vályi vagy téved, vagy egy másik Drahi is létezett, mert szerinte Szentiványhoz nem messze fekszik és annak filiája. Járási hovatartozása változó a forrásokban. Az NML-ben található 1788. évi összeírások közül „ö" a Kékkői járásba sorolja, „B*

n pedig a Szécsényibe. Ez utóbbiban ábrázolja Lipszky is térkópén. Az I. kat. felm. XV 15 szelvényen a megyehatáron folyó Ipoly és a Feketevíz találkozásától nyugatra lévő „m: h." feliratú, négy házból álló házcsoporttal azonosítottuk. Ezt igazolja, hogy a Spezialkarte G 5 szelvényén ugyanott „Drahi M." és malomjel található. Ez a malom az 1871-es térképen (Nm át) is megtalálható. Az adattárban mi az 1871-estérkép (Nm át) ábrázolásának megfelelően, a területi összetartozás elve alapján, Patvarchoz, a Kékkői járásba soroltuk. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 78. Jogállása változó forrásainkban. A népszámláláson és Vályin kívül az NML 1788. évi összeírásában (ö) is falu. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 112 rk, 111 ev 10 ref lakost említ. 79. Jogállására vonatkozóan Id. a 78. jegyzetet. Vályi szerint Rétság filiája, csakúgy, mint az rk sematizmusok szerint.