Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

A váci rk semat 1813 a településen 166 rk, 9 akat lakost említ. 80. Lipszky helységnévtárából kimaradt Rád. A váci rk semat 1813 a településen 408 rk, 208 akat lakost említ. 81. „P" és „p" források adatai eltérnek, „p" szerint egy kocsma van Cseke praediumban, „P" három popínát nevez meg: Zalczot, Csekét és az Országúthoz (ad Viam Regiam) nevűt, de lélekszámukat együtt adja meg. Az I. kat. felm. XIV-XV 18-as szelvényén nem találtunk kocsmát, csupán a Vályi által említett kápolnát. Nem szerepel a Spezialkarte G 6 szelvényén sem. Ballá térképén ábrázol egy diversoriumot Rád és Cseke praedium kőzött, de ez név szerint nem azonosítható. „B" forrás allodialis diverticulumként említi a bekebelezett puszták közt, mint Rád részét. Vályi Csekét Pest megyébe sorolja. A váci rk semat 1813 szerint promontorium, ahol 8 rk lakost említ. 82. A „p" forrás a nevét nem adja meg, csupán, mint kocsmát hozza. Az 1871-es térképen (Nm át) szerepel, csakúgy, mint a Spezialkarte G 6 szelvényén. Az I. kat. felmérésen nem tudtuk azonosítani, mivel a XIV 17 és XV 17 szelvények határán lehet. Ballá térképén ábrázol egy kocsmát név nélkül, Rád és Penc között. A váci rk semat 1813 a településen 5 rk lakost említ. 83. Korabinszky Retschag és Reicschag, Vályi Récsag és Reicság címszó alatt kétszer közli helységnévtárában. Mindketten az első névalaknál magyar, a másodiknál szlovák ül. tót falunak nevezik. „B*" forrás felsorolja a possessiók közt, de „B" forrás birtokost nem nevez meg. A váci rk semat 1813 a településen 293 rk, 112 akat, 12 izr lakost említ. 84. Korabinszky sem a jogállást, sem a nyelvet nem adja meg. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Csesztve filiája, 70 rk, 195 ev lakossal. 85. „B" forrásban nem szerepel a település, csak „B*" sorolja fel a possessiók között. Az „e" forrás említ még egy Romhányt, amely Bodony filiája, de ezt nem tudtuk azonosítani. Azt tudjuk, hogy a XVI. században volt Kisromhány és Nagyromhány, másként Felsőromhány (Borovszky 111.p.) A váci rk semat 1813 a településen 942 rk, 64 akat, 12 izr lakost említ. 86. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén az Alsóbodonytól nyugatra lévő házcsoporttal azonosítható. A Spezialkarte G 6 szelvényén név szerint is szerepel. A váci rk semat 1813-ban 5 akat lakost, 1814-ben 2 rk, 1 akat lakost említ. 87. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 314 rk, 64 ev, 15 ref lakost említ. 88. Az I. kat. felm. XV 15 szelvényén nem tudtuk azonosítani, de a Spezialkarte G 5 szelvényén megtalálható. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 89. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Felsőesztergály materhez tartozott, 38 rk, 120 ev lakosa volt. 1815-ben Alsóesztergály a mater, 29 rk, 125 ev lelket írtak össze., 90. A Lexicon Locorum forrásközlésében szlovák névként szereplő Zelowcze névalak az alatta következő Zsélyhez tartozik (160. p.). „B" forrás nem nevezi meg birtokosát, de „B*" felsorolja a possessiók között. A váci rk semat 1813 szerint mater, 396 rk lakosa volt. 91. Lipszky Monyok diverticulummal együtt (Gyada cum diverticulo Monyok junctum) említi, és együtt is ábrázolja a térkópén. A többi térképen nem szerepel. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 92. „B" forrás nem nevezi meg a birtokosát, de „B*" bekebelezett diverticulumként sorolja fel, mint ami urbáriálisan Szendehelyhez tartozott. Vályi Szende filiájának nevezi. A Váci Püspökség 1812-14. évi sematizmusai szerint is Szendehely filiája. 1813-ban 65 rk lakosa volt. Gyada területnévként maradt fent Vác északi határában (Pest megye 1979). 93. Lipszky Gyada praediummal együtt (Monyok conjunctum cum praedio Gyada) említi, és együtt is ábrázolja a térképen. A többi térképen nem szerepel. Az rk sematizmusokban nem szerepel. Monyok nevét a Munyók-erdő és a Munyók-tető földrajzi nevek őrizték Szendehely határában (M fnt 1980). 94. A váci rk semat 1813 a településen 349 rk, 5 akat lakost említ. 95. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Nagyzellő filiája, 9 rk, 517 ev lakossal. 96. Az esztergomi rk sematizmusokban említenek egy Háj nevű praediumot 1 óra távolságra a matertől. Ez megtalálható a Spezialkarte G 5 szelvényén, ami azonosítható az I. kat. felm. XV 14 szelvényén Zsihlevnyiktől északnyugatra lévő „W: h:" felirattal. Ez a Háj azonos lehetett a „p" és „P" források Alsószalatnájával. Feltételezésünk a térképmelléklet elkészülte után bizonyosodott be, így arra sajnos már nem kerülhetett rá. Az azonosság igazolható volt a III. katonai felmérés, a tözskönyvezési jegyzék és a mai térkép összevetésével. Az esztergomi rk semat 1813-ban a településen 10 rk, 9 ev, 1815-ben 10 rk, 6 ev, 1 ref lelket említ.