Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. (Budapest-Salgótarján, 2002)

Előszó a „Magyarország történeti helységnévtára Nógrád megye (1773-1808)" című kötethez

Evangélikus összeírás (e) Nógrád vármegye evangélikus lakossága egyházigazgatásilag részben a Bányai Evangélikus Egyházkerülethez, részben a Tiszáninneni Evangélikus Egyházkerülethez tartozott. A Bányai Evangélikus Egyházkerületre vonatkozóan két forrás is rendelkezésünkre állt. Az 1791-es forrás (e) az egyházigazgatási adatokon, továbbá a parókusok és tanítók nevén kívül a tantárgyakra vonatkozóan is közöl adatokat. Ez utóbbiakat azonban nem vettük fel adattárunkba. A fenti egyházkerület adatait tartalmazó másik forrás (A)

8 1793-ban jelent meg, csak egyházigazgatási adatokat tartalmaz. A Bányai Evangélikus Egyházkerület Pest-békési Egyházmegyéje Pesti Egyházmegye formában is szerepel, a táblázatos anyagban azonban egységesen az előbbi, teljesebb formát használtuk. A Tiszáninneni Evangélikus Egyházkerületre vonatkozó adatok az „A" forrásból származnak. A forrás jelzete: Evangélikus Országos Levéltár, Archívum Generális Ecclesiae I. c. 7. 29. Syllabus Ecclesiarum Matrum et filiarum omniumque scolarum maiorum et minorum, necnon eorum docentium. Districtus Montensis (1791). 6-7. p. Jelölése az adattárban: e Kiegészítő összeírások Az 1850-ből származó összeírást a vásáradatok kiegészítésére használná, ö) tuk. Az irat információkat tartalmaz a vásárjog megszerzésének időpontjára. Az erre vonatkozó adatokat és az alapforrásoktól

9 eltérő vásárnapokat a jegyzetekben közöljük. A forrás jelzete: NML IV. 152. ad 6328 (1850) Jelölése a jegyzetekben: vá A Nógrád Megyei Levéltárban található 1788-as összeírás (ö) település-, ház-, lélekszám- és adóösszeírás. Az oppidumokon és possessiókon kívül a praediumokat is felsorolja járásonként. Adatainak összevetése a népszámláláséval, valamint a puszták járási besorolásának összehasonlítása a többi forrással hasznosnak bizonyult. A különböző forrásokban eltérő jogállással (pr, pag) megnevezett települések mutatókban közölt jogállásánál és térképi ábrázolásánál a II. József-kori összeírásokat: a népszámlálást és az „ö" forrás adatát részesítettük előnyben. Figyelembe vettük azt is, hogy a népszámlálás ház, háztartás és népességszám adatukat önállóan adja meg. Az irathoz csatolt út-összeírás - összehasonlítva az I. katonai felmérés térképszelvényeivel segített a térképmellékleten ábrázolt utak vonalvezetésének kiválasztásában, átszerkesztésében. Azon kívül, hogy megnevezi az út fajtáját (postai, kereskedelmi, hadi vagy mindhárom), részletesen megadja, hogy mely folyókon vezetnek át hidak, és azok milyen anyagból (kő, fa) készültek. A forrás jelzete: Nógrád vármegye II. József-féle közigazgatási iratai. NML IV. 5. 1. N° 120. Jelölése a jegyzetekben: ö A térkép-rekonstrukció A térképi rekonstrukcióhoz a sorozat többi kötetéhez hasonlóan az 1871-ben forrásai készült 1:144 000-es térkép szolgált alapul.

10 Az ezen nem mindenhol jól kivehető községhatárok pontosításához Remekházy térképe volt segítségünkre. Az „alaptérkép" megyehatár vonalának módosítására két helyen volt szükség. Alsópencnél, mely a források többsége szerint Pest-Pilis-Solt vármegyéhez tartozott, és a Heves megyei határon Szántó és Lőrinci között, ahol a Zagyva vonala képezte a határt mind az első katonai felmérés, mind Lipszky térképe szerint. A járás és egyben a községhatár korrigálására egy helyen volt lehetőségünk Kisdályónál, ami Lipszky térképén az Ipoly vonalánál húzódik. A puszta ugyanis a források szerint egyértelműen a Losonci járásba tartozott, a Tabella Locorum szerint Tőrincshez. Két puszta adattári besorolása A forrás címleírását Id. a Források és feldolgozások jegyzékében. A Nógrád vármegyei evangélikusokra vonatkozó anyag: 61-70. p. Címleírásukat Id. a Források ós feldolgozások jegyzékében (Kai Nemz, Kai Nov). Címleírását Id. a Felhasznált művek Térképek jegyzékében (Nm át).