Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. (Budapest-Salgótarján, 2002)

Előszó a „Magyarország történeti helységnévtára Nógrád megye (1773-1808)" című kötethez

nem egyezik a térképmelléklettel (Fábiánfalva, Kisfalud /316./). Ezek az öszszeírások szerint Losoncapátfaivá hoz, a Füleki járásba tartoztak, az „alaptérképen" azonban Losonctugár területén, a Losonci járásban fekszenek. Adattári besorolásuk az előbbiek szerint történt, de hovatartozásuk a térképmellékleten az „alaptérképnek" felel meg. A külterületi lakotthelyek lokalizálásához elsősorban az I. kat. felm. térképszelvényeit és a Spezialkarte térképsorozatot

11 használtuk. Az ezektől eltérő térképi forrásokra a jegyzetekben hivatkozunk. Az I. kat. felm. korábbi fekete-fehér fény képmásolatain gyakran nehezen volt kivehető egy-egy magányos ház vagy malom, ezért nagy segítségünkre voltak az ellenőrzésben a Hadtörténelmi Térképtár új, színes másolatai. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek feliratozása sok esetben eltér a korábbitól. Az adattár és a jegyzetek hivatkozásai a fekete-fehér másolatokra vonatkoznak. Az utak és hidak, mint már említettük, a Nógrád Megyei Levéltárban található 1788-as összeírás (ö) alapján, az első katonai felmérés felhasználásával lettek átszerkesztve. Mivel a forrás megkülönböztet katonai-, kereskedelmies postai utakat, ezeket mi is jelöltük. Az ipari létesítményeket (hutákat) és malmokat szintén az első katonai felmérés térképszelvényeiről vettük át. Nógrád vármegye egyház igazgatási szempontból 3 római katolikus egyházmegyéhez és azon belül 11 esperességhez; 2 református egyházkerülethez, benne 2 egyházmegyéhez, valamint 3 evangélikus egyházkerülethez s abban 3 egyházmegyéhez tartozott. Ezt a bonyolult beosztást nem volt lehetséges egy térképen áttekinthetően ábrázolni. Ezért a kötetek borítójának hátoldalán külön térkép készült a római katolikus, valamint a protestáns egyházigazgatási beosztásról. Megjegyzések a helységnévtár egyes rovataihoz 2. Név A képzett névalak és helyesírása nem minden esetben a korabeli leggyakoribb, vagy legteljesebb névfoma.

12 A rovatba felvettük mind az urbárium (u), mind pedig a „B*" forrás névanyagát. A Pfarrtopographie eredeti összeíró ívének (P) névváltozatai csak akkor szerepelnek, ha eltérnek a „p" forrásban szereplőtől. A képzett névalak után a nevek felsorolásának egymásutánját nem az ábécé, hanem a források kronologikus rendje határozza meg. Az időrendi elv érvényesül akkor is, ha különböző források azonos névalakot használtak.

13 4. Térképszelvényszám Hasznosnak ítéltük, hogy a legfontosabb korabeli térképek térképszelvényszámait az adattárban közöljük. Ezekre ugyanis a jegyzetekben csak ott hivatkozunk, ahol a 1871-es térképen nem szereplő települések lokalizációjához szükség volt, ugyanakkor a kötetet használó kutatók számára ezek az adatok nélkülözhetetlenek. Szerepeltetésük az adattár 3. rovatában a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A / / közötti római szám a tabella számát, a nagybetű a szelvény keresőmezőinek vízszintes, az arab szám azok függőleges koordinátáit adja meg Lipszky térképén. Alatta következnek ( ) Címleírását a többi felhasznált térképével együtt Id. a Felhasznált művek jegyzékének elején, a Térképek között. 12 Néhány esetben a "korabeli" teljesebb, vagy helyesírásukban eltérő névváltozatokkal szemben az 1900-1912 között törzskönyvezett (Nógrád vármegyében 1906-tól érvényben lévő) névalakok részesültek előnyben. Pl.: Ipolybolyk helyett Bolyk (262.); Mulyadka helyett Múlyadka (326.); Kisecsed helyett Kisecset (44.); Terjény helyett Terény (242.) stb. Megtartottuk viszont a 18. századi névformát Rónya (350.) és Marokháza (195.) esetében. 13 Az egyes források a következő rövidítéssel és a következő sorrendben kerülnek felsorolásra: u - urbárium (1770-71), I - Lexicon Locorum (1773), t - Tabella Locorum (1780-81), n - a II. József-féle népszámlálás (1785), P p - Pfarrtopographie (1785-86), K- Korabinszky (1786), b - birtokos-összeírás (1787), B* - település-összeírás (1788), R - református felekezeti összeírás (1788), B - birtokos-összeírás (1789), e - evangélikus felekezeti összeírás (1791), A [Ambrózy] Ambrosius (1793), a - [Ambrózy] Ambrosius (1794), r - református felekezeti összeírás (1798), V - Vályi (1796-99), L - Lipszky (1808).