Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - III. A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG

— a két uradalom viszonylatában együttesen — 456 font fonal, 76 itee kifőzött vaj, 152 kappan, 152 csirke és 912 darab tojás volt. Balassagyarmaton szőlők is voltak, azok jelentős része azonban nem a jobbágyok, hanem a honoráciorok és cenzualisták kezében volt már ekkor is.

60 Fontos, helyileg jelentős kitétel az urbárium második része 1. §-ában az, ami „a jobbágyoknak haszonvételeiről" szól, hogy ti. az 1550. évi XXXVI. törvénycikk szerint a jobbágyoknak Szent Mihály naptól Szent György napig szabad volt bort árulniuk.

61 1771-ben összeírták a balassagyarmati szőlőket. Eszerint gróf Balassa Pál részén 68, gróf Zichy Ferenc részén 72 szőlő volt, amelyek nagysága „kapás" szám — vagyis aszerint, hogy egy napi munkával hány kapás tudta megművelni — a következőképpen oszlott meg: Tulajdonos Kapások száma összesen 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 15 Balassa 2 7 12 4 15 2 11 5 7 2 1 68 Zichy 4 14 17 6 14 1 7 — 7 1 1 72 összesen 6 21 29 10 29 3 18 5 14 3 2 140 Az 1771. évi urbáriummal csak az uradalmak voltak elégedettek. Éppen ezért a végrehajtása a balassagyarmati jobbágy gazdák ellenállásába ütközött. Az uradalmak úgy próbáltak követeléseiknek érvényt szerezni, hogy bepörölték jobbágyaikat. Az ügy tisztázás végett a helytartótanács elé került az összes bizonyítékkal együtt.: Ez utóbbiak sorában jelentős helyet foglalt el a Fidler Tamás földmérő által 1773 szeptemberében készített várostérkép, amely feltüntette az 1716-ig és az azután kiosztott telkeket.

62 > Az 1776 júniusában kihirdetett helytartótanácsi döntés nagyon kedvező volt nemcsak a balassagyarmati jobbágyokra és zsellérekre, hanem a város egész lakosságára nézve. Eszerint „Balassagyarmat városa, a kereskedés és mesterség virágzó állapot ja tekintetéből, az úrbéri szabályozás alól kivétetni rendeltetett, s az uradalmakkal új egyezkedésre utasíttatik, nem sikerülés esetében a megye bízatik meg a nép s uradalom közti viszony megállapítása iránti javaslat kidolgozásával" és ennek felsőbb helyen való jóváhagyattatásával.

63 A végleges — és helytartótanácsilag megerősített — határozat alapján a balassagyarmati jobbágyoknak — a város 80 telkét alapul véve — a 20 ősi telek után az 1771. évi urbárium életbe léptetése előtti cenzust (telkenként évi 18 ft-ot), az újabb 60 urbáriális telekért pedig telkenként évi 1 ft-ot kellett fizetniük. Ezenkívül évi 932 ft-ot a robot, 34 ft-ot az élelmiszer szolgáltatás, valamint 48 ft-ot a hosszúfuvar és a vadászatban való segédkezés megváltásáért fizettek. Ugyanakkor — „a lehetőségeknek megfelelően" — természetben csak fürjeket, méhes bárány-tizedet kellett adniuk. A balassagyarmati jobbágyok tehát évi 1434 ft4>rt minden komoly megterhelést jelentő kötelezettségüket megválthatták. A természetbeni szolgáltatások teljesítése viszont inkább csak jelképes volt és — a fürjeket kivéve — nem is vonatkozott mindegyikükre. A szóban forgó döntéssel kapcsolatos megelégedésüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1776 második felére vonatkozó kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek.

64