Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - III. A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG
A város lakosainak számát — az 1771. évi urbárium alapján — természetesen csak az úrbéresekre nézve lehet megközelítő pontossággal megállapítani. Mégpedig a 129 jobbágy és a 46 zsellér családfőt alapul véve — és feltételezve, hogy egy-egy családban általában öten éltek — 875 személlyel számolhatunk. Ezzel szemben a város lakóinak tényleges létszáma — az 1785. évi első országos népszámlálás adatai alapján — a következő módon alakult: Balassagyarmaton 419 lakóházban 560 család élt. Az itt lakók közül idevalósi — vagyis ahogy ma mondanánk: balassagyarmati illetőségű — volt 2719 személy. Ezen felül 19 távollevő idevalósi és 78 idegen — azaz másutt illetőséggel bíró — személy is élt még a városban. Ez azt jelentette, hogy a város népessége akkor valójában már elérte a 2778 főt. Nógrád vármegye 267 összeírt települése közül kétségtelenül Balassagyarmat a legnagyobb lélekszámú település. A mezővárosok ekkor még csak alig lépték túl a falusi kereteket, sőt népességszámban nem is egy falu felülmúlta azokat. 65 A fentiek ismeretében még nyilvánvalóbb, hogy Balassagyarmat nem azért volt a legnépesebb nógrádi település, mert a megyeszékhelyet idehelyezték, hanem a megyeszékhely idiehelyezésében a város helyzeti energiáiból adódó legnagyobb lakosságszámának is szerepe volt. A város 2719 fős lakosságából 1365 volt a férfiak és 1354 a nők száma. A nők alacsonyabb létszáma ekkor országos jelenség. Az egyévesnél idősebb 1365 férfi közül 1092 fő volt keresztény vallású. Mégpedig 2 pap, 35 nemes ember, 1 tisztviselő, 100 polgár, 123 paraszt, 104 polgár és paraszt örököse, 213 zsellér, 83 egyéb, 1 szabadságolt katona, 328 egytől tizenkét éves és 102 tizenháromtól tizennyolc éves „sarjadék" volt. Miután a város lakosságáról készült összesítésben 560 család és 521 házas keresztény férfi szerepel, 39 zsidó vallású családdal lehet számolni. Igaz, lehettek és valószínűleg voltak olyan családok is, ahol a keresztény családfő már elhalálozott, de ezekről nem történik említés. A zsidókról készült 1770. évi összeírás Balassagyarmaton 26 zsidó családfőt sorol fel, akik közül 18 a város kékkőd, 8 pedig a divényi uradalmi részen lakott. 66 Ily módon 1785-ig számuk további, megközelítően 39-re történő növekedése feltétlenül hitelesnek tűnik. Az 1785. évi népszámlálás a keresztény lakosság keretébe tartozó „új magyarok", vagyis a cigányok létszámát sem tünteti fel külön rovatban. Az 1776. évi összeírás szerint Balassagyarmaton 10 cigány férfi és 23 cigánygyerek, 1777-ben pedig 18 férfi és 24 gyerek volt található. A nők száma valószínűleg azonos volt a férfiakéval. 67 A kereskedők és az iparosok a paraszt mezővárosban A mezővárosokban letelepedett iparosok és kereskedők a földesuraktól kapták szabadalmaikat. Balassagyarmat újratelepítői szintén törekedtek az iparos és kereskedő elemek megnyerésére. Ennek eredményét tükrözi a kékkői járás 1726. évi dikális összeírása, amely szerint Balassagyarmat közrendű lakosainak dikája (dicae plebeae) 260 3/8 rovást tesz ki. Ugyanakkor az ott lakó 24 armalista és szabados taksája — dikákban kifejezve — a következő módon alakult:
