Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
127 NmL Bgy. jkv. I. 1789: 78/a htt. 20 607. — II. 9: Protocollum novorum incollarum, 1796—1801 (hiányosan vezetett töredékes bejegyzések sorozata). — 1813: 259., 150—• 151., 1811. szept. 21. 128 1799-ben került perre ez az ügy, amelyben Künstler Löbel aranyműves előadta, hogy telkéért, amelynek évi cenzusa 3 arany tallér, és amelyért évek óta perben áll szomszédjával, Vitzkopf Fáikkal, a zsidó tanács előtt Garba 60 ft-ot igért. Vitzkopf azonban már lefizetett érte 25 ft-ot, kéri tehát a számára előnytelen régebbi kötelezettség törlését. — OL Balassa fol. 164., 186., 171. 129 NmL Bgy. jkv. II. 1811: 141—142. 130 Udvardi Márkus András, miután apjától, Istvántól fiúi jussát felvette, házat akart építeni Balassagyarmaton, ezért 100 ft-ot kért kölcsön apjától. Ezt csak úgy kapta meg, hogy kötelezte magát, hogy a pénz vissza nem fizetése esetén az apa őt feleségével együtt kiteszi a házból és abba azt költöztethet, akit akar. így jött létre az ügylet 1802. július 10-én. Hasonló, sokszor egész kis öszszegű, de kemény feltételű kölcsönök egész sorát kötötték meg a tanács előtt is. — OL Balassa fol. 175. 131 OL Balassa fol. 204., 205. 132 NmL Bgy. jkv. I. 1787: 36/b htt. 10 216. — 1789: 78/b Csalár 1789. aug. 26. — 1791: 107/a Csalár 1791. máj. 20. 133 NmL Bgy. jkv. I. 1789: 71/a htt. 12 618. Csalár 1789. ápr. 29. 134 A Balassagyarmati vagyonosodás helyzetképét azért nehéz megrajzolni, mert a görög és zsidó kereskedők amint némi vagyonra tettek szert, a nagyobb üzleti lehetőségeket nyújtó városokba költöztek. Görögjeink főleg Pestre, a zsidók pedig Óbudára, amely királyi mezővárosnak ekkor a Balassagyarmaton birtokos Zichy család volt a bérlője. — OL Balassa fol. 198—199. 135 Hű képet ad erről a századeleji nemesi felfogásról és gyakorlatról visszaemlékezéseiben Csalomjai Pajor István. Eszerint „bor, búza, takarmány, gyümölcs rendesen teremvén annyi, amennyi a háztartás szükségei, a cseléd kielégítése és a nem csekély pozíciót képező vendéglátásra egy év tartamán át megkívántatott, sőt az első két terményből még eladásra is... bizonyos mennyiség, a kiadás többi rovatainak fedezésére már csak közvetítés mellett találhatott megoldást: eme közvetítés pedig főleg a juhok gyapja, bőre, húsa és faggyújának felhasználásával ... történt, és innen következik, hogy minden úgynevezett úrnak lett légyen bár ez kis úr vagy nagy úr, okvetlenül szüksége volt a maga becsületes alkuszára. Ezek voltak akkor a hitelnek és forgalomnak egyedüli közvetítői, ... hiszen nemes embernek földmívelésen kívül még egyébbel (iparral, kereskedelemmel) foglalkoznia méltóságán aluli dolognak tartaték. Ilyen spiritus familiarista volt boldogult atyámnak Balassa-Gyarmaton a jó öreg Doman Ignác ... Atyám évenként kétszer, a tavaszi és őszi gyapjúnyíráskor szokott az öreg Domannal számolkozni, amidőn a gyapjú és bőrök bizonyos prémium mellett az tulajdonává lettek. Dománék jól felszerelt boltja a fő utcán, a későbbi Ebenführer-féle bolt szomszédságában volt s a gyapjú fejében tőlük átvett cikkek posztó, cukor, kávé és fűszer áruk valának... Gyarmaton ugyanekkor, a Garbáén, mint elsőrendűn kívül, még 3—4 tekintélyes kereskedő cég látta el az Ipolyon inneni és túli birtokosság minden szükségleteit, nem számítva a kisebb szatócsboltokat." — CSALOMJAI PAJOR ISTVÁN: Emlékek és rajzok a 48 előtti jó világból. Balassagyarmat 1887. 8—9. 136 NmL Bgy. jkv. I. 1787: 35/b—36/a Csalár 1787. szept. 15. — 1788: 52/b htt. 24 649. l 37 NmL Bgy. jkv. I. 1792: 123/a Csalár 1792. okt. 8. — 1799: 176/a Kiskürtös 1799. júl. 22. — 1810: 204/b Balassagyarmat 1810. jan. 10.
