Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

vonta Somogyi havi 250 ft-jával szemben. — G. G. Bányavidéki várak és végházak költségeiről. HK 1894. 126. Y -S [Komáromy András]: A bányavidéki végvárak őrségének folyamodása Thurzó Györgyhöz 1609-ben. HK 1894. 668—688. — REN 418—421. 27HÖKE LAJOS: Bik-elő, a „Hont vármegye története" című kéziratból. NLHH 1833. aug. 12. — VERESS ENDRE: Csábrág várának elfoglalása 1611-ben. HK. 1910. 599. 28 Egy ilyen ügyét tárgyalta Nógrád vármegye 1611. február 1-i, Losoncon tartott közgyűlése, ahol a panaszos óvári Dénes gyarmati lakos. Somogyi Mátyás és katonái — Ádám Benedek, Birszky Tamás, Dienes Balázs, Dobos György, Giringárosi András deák, Maglódi Pál, Orsovai Bálint, Orsovai György, Patak Albert, Sípos Péter, Szabó András, Szabó György, Sziki Mátyás és Űjfalusi Tamás — ellen egy egyelőre ismeretlen ügyben emelt vádat. A tanúk szintén mind gyarmati lakosok voltak és neveik alapján — Poroszka Péter, Poroszka Mátyás és Szoboki György — a város jobbágylakosai közé tartoztak. A katonákkal együtt bevándorolt többi gyarmati lakos — Csikán Pál, Joó Imre, Kreski Mátyás, Liszkai Gáspár, litvai Nagy György, Oroszi András, Palóczy Miklós, Raák Benedek, Siroky Mihály és Szabó Mihály — a vár védelme alá húzódott, bevándorolt személy volt. A katonák vezetéknevei közül a Dobos és a Sípos hihetőleg beosztásukat jelöli és feltehető, hogy Giringárosi András deák volt a „zászlóalj írnok". — JKB. 1923. márc. 11. 29 -Y -S (Komáromy András): Nádori küldöttség jelentése a végvárak ügyében, 1612-ből. HK 1894. 366—367. 30KOMÁROMY ANDRÁS: Koháry Péter érsekújvári kapitány levelei Thurzó György nádorhoz, 1611—1616. HK 1911. 90—93. 31A várkapitányokat többször megbízták különleges feladatokkal. Így 1615. február 18-án a király Bosnyák Tamás füleki, Forgách Miklós szécsényi és Somogyi Mátyás gyarmati kapitányoknak megparancsolta, hogy Sembery István pásztói apátot birtokainak és jövedelmeinek visszaszerzésében támogassák. A király a szóban forgó intézkedését 1616. március 30-án megismételte. — OL Balassa oki. Garamszentbenedeki konvent fasc. 147. no 16. 1613. — BÉKEFI RÉMIG: A pásztói apátság története. Budapest 1898. 1. k. 491—492. 32HŐKE i.m. — Balassagyarmat védelmi állapotba helyezéséért ekkoriban Hont vármegye tett a legtöbbet. Ennek egyik oka az, hogy főispánja, Balassa Ferenc itt lakott. 1643. szeptember 21-én is szemlét tartott a megye ide összehívott közgyűlésének e célból kiküldött bizottsága, „mely alkalommal látván a nemes vármegye praesidiumnak romlott állapotját, hogy a palánkok a kerítésből kidőlő félben vannak, a viceispán megolvasván a palánkfákat, és limitálván, elrendelte szolgabíró uraimnak azok megépítését". REN 425. — HLB 700. — BJN 174—175. 33 REN 422—423. — HLB 699. — BJN 167—168. 34 GARÁDY: Az 1626. pozsonyi béke és előzményei. Budapesti Szemle 1867. 237— 240. — REN 424. — HLB 700. — BJN 168—171. 35 1630 októberében például, a törökök egy szécsényi katonát, aki levelet vitt Gyarmatra, útközben elfogtak és levágtak. Válaszképpen a gyarmati, szécsényi és füleki végbeli vitézek — 1632-ben — a hatvani török portyázókat támadták meg és sokat megöltek közülük. — MERÉNYI LAJOS: Bars, Hont és Nógrád 1630-iki sérelmei a török végbeliektől. HK 1897. 450. — Uő.: Ibrahim pasa levele a kassai főkapitányhoz, 1632. HK 1916. 196. — REN 425. — HLB 700. 36 TS 283., 285., 288., 294.