Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A MAI BALASSAGYARMAT
deményezték a vietnami műszakokat, a kommunista szombatokat; az ő felajánlásaik nyomán indult el az „Egy nap Balassagyarmatért" és az „Egy nap gyermekeinkért" mozgalom. A szocialista brigádok tagjai járnak élen az önkéntes véradásban is. Kezdeményező készségük hatással van Balassagyarmat egész lakosságára. Jól lemérhető ez a város szépítését szolgáló társadalmi munka fellendülésében és eredményességében. Csupán 1971-ben másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város dolgozói. Nem elhanyagolható kérdés, hogy az ipari munkásság felzárkózik-e a város hagyományosan magas szellemi igényességéhez. Annál is inkább fontos probléma ez, hiszen a munkásság művelődése egyben a politikai öntudat és osztályszemlélet erősödésének egyik legfőbb útja is. A Madách Imre VárosiJárási Könyvtár adatai szerint ezen a téren is jelentős fejlődés figyelhető meg. Amíg 1967-ben 161, addig 1974-ben 440 ipari dolgozó olvasója volt a könyvtárnak. Abszolút értelemben ezek a számok természetesen még nem megnyugtatóak, relatíve azonban a megháromszorozódás határozottan előre mutat. Minderre érzékenyen reagál az MSZMP Városi Bizottsága is. Érdemes idéznünk erre vonatkozólag az 1974. augusztus 30-án kelt közművelődési határozatából: „A város növekvő számú munkássága műveltségének emelése legfontosabb művelődéspolitikai feladatunk. A közművelődés szolgálja tudatosabban a munkásöntudat, az osztályszemlélet erősítését, hogy városunk munkássága mielőbb gondolkodásában és magatartásában is osztállyá szerveződjék." Az iparosítás megváltoztatta a város értelmiségének az összetételét is. Balassagyarmaton korábban az értelmiség hivatalnokokból, orvosokból, tanárokból és jogászokból állt. Nem csökkent az ő számuk sem, hiszen az értelmiség száma ma megközelíti városunkban az 1000 főt. De új színt jelent körükben a műszaki értelmiség nem is kicsiny csoportja. Napjainkban 280 műszaki értelmiségi dolgozik Balassagyarmat üzemeiben. Számuk meghaladja a pedagógusokét ós az orvosokét. Ezek az arányok ugyancsak jól érzékeltetik azokat a változásokat, amelyeken keresztülment városunk a legutóbbi évtizedben. A balassagyarmati értelmiség 40 %-a párttag. De a pártonkívüliek többsége is azonosult a párt célkitűzéseivel, érdeklődik a politikai kérdések iránt, s szívesen vesz részt a város előtt álló feladatok megvalósításában. Ma már aránylag kicsi azoknak a száma, akik teljesen elzárkózva élnek, s elfoglaltságukra hivatkozva távolmaradnak az ipari várossá fejlődő Balassagyarmat gondjaitól, célkitűzéseitől. A megnövekedett értelmiségi réteg jelentős szellemi tőkét képvisel városunkban. Az utóbbi évek dinamikus fejlődése magyarázza, hogy ez az értelmiség javarészt ugyancsak új fejlemény. A város sajátos, tradicionális alapokon nyugvó szellemi arculatához tehát még nem tudott kellőképpen asszimilálódni. Az eljövendő évek feladata lesz egy olyanféle lokálpatriotizmus kinevelése benne, amely a történelmi múlt értékes vonásaihoz való ragaszkodás jegyében munkálkodik Balassagyarmat jövőjén. Balassagyarmat társadalmának átrétegződése a szocializmus építésének szükségszerű következménye. Az általános folyamatból különösen azok a vonások válnak ki élesen, amelyek az iparral korábban nem rendelkező kisvárosokra jellemzők, s mi is elsősorban ezekre a jellegzetességekre voltunk tekintettel. Balassagyarmat lakosságának átrétegződése kétségkívül sajátos vonásokkal is rendelkezik. A lényeg azonban túlmutat a különösségeken. S ezt —városunkra is vonatkoztatva —a X. kongresszus így fogalmazta meg:
