Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A MAI BALASSAGYARMAT

„A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra..." Balassagyarmat társadalmának szerkezeti változásait, a munkásság számszerű túlsúlyba kerülését kitűnően érzékeltetik a következő adatok: 1949 1960 1970 százalékban kifejezve Mezőgazdasági népesség 14,1 7,0 5,0 Ipari népesség 25,4 29,4 60,0 Egyéb népesség 60,5 62,7 35,0 1973. április 15-én Ipolyszög és Patvarc község egyesült Balassagyarmattal. Ez az egyesülés bár 1200 fővel növelte a város lakosságának létszámát, de társadalmi szerkezetét alig módosította, legfeljebb a mezőgazdasági népesség arányát növelte egy kissé. Az iparfejlesztés és a városiasodás elválaszthatatlanok egymástól. A munkalehetőség biztosítása fokozta a település vonzerejét, s növekedett a lakosság létszáma. Balassagyarmat népessége 1960-ban 12 437, tíz évre rá 14 000, 1974-ben pedig 16 000 fő. A foglalkoztatottság azonban nem csak a létszám növekedésében érezteti hatását, hanem az életszínvonal emelkedésében és a lakáskultúrában is. A hatvanas évek közepén megindult lakásépítést feltétlenül gyorsítani kellett. Annál is inkább szükséges volt ez, mert az emelkedő igények még kirívóbbá tették Balassagyarmat lakásállományának nagyfokú elavultságát. Az építkezés felgyorsulásával összefüggésben a párt- és állami szervek számára központi kérdéssé vált Balassagyarmat városképének minél tökéletesebb kialakítása. Meg kellett szabni a többszintes lakóházak arányát, létre kellett hozni a szükséges zöldövezeteket és az új úthálózatot. A tudatosságra és a tudományos igényű tervezésre igen nagy szükség volt. Hiszen akkor — a harmadik 5 éves terv befejező szakaszában — indult meg a városközpont rekonstrukciója s az új lakótelepiek — a Lenin, az Ifjúság útjai és a Kun Béla lakótelep — kiépítése. A lakásigények kielégítésén túl most már az is célként szerepelt, hogy Balassagyarmat falusiassága mindörökre felszámolódjék. A hatvanas évek végén ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében készült el az új OTP-székház, a Magyar Nemzeti Bank épülete, az Állami Biztosító székháza — emeletükön modern központi fűtésű lakásokkal. Az építkezésekkel párhuzamosan megkezdődött a városközpont elavult épületeinek szanálása, a beépítendő ingatlanok kisajátítása s a centrumba nem illő raktárak, telepek kiköltöztetése. Az új város- és lakásépítő elvek alkalmazása nyomán valóban megváltozóban van Balassagyarmat hagyományos arculata. A városmag történelmi hangulata szerencsésen elegyül a modern épületek eleganciájával, s a három új lakótelep magas szinten képviseli a jelenkori urbanisztika szellemét. A harmadik 5 éves terv idején összesen 807 lakás épült a városban. Az építkezés üteme tehát jóval dinamikusabb volt, mint az előző tervidőszakban. A 25 éves elmaradást azonban még most sem sikerült behozni. A hatvanas évek második fele azonban nemcsak a belváros modernizálásával és az új lakótelepek létrehozásával került be a balassagyarmati városiasodás 31 Balassagyarmat története