Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A MAI BALASSAGYARMAT

a harmadik 5 éves terv végén már 2000 bejáró dolgozik a városban, tehát a munkaerő-bőségre való alapozás szintén sikeresnek bizonyult. Az iparfejlesztés — és a mezőgazdaság korszerűsítése — felgyorsítja Balassagyarmat városiasodását. A növekvő lakosság, a gyorsan fejlődő igények dinamikusabb építkezést tesznek szükségessé. Balassagyarmat öreg város. Házainak nagy része elavult. 1850 előtt jött létre 101 épület, a rákövetkező 50 esztendő során épült 378. A házak 38 %-a szanálásra érett. Mégis a felszabadulás után csak igen vérszegény építkezés tanúi vagyunk. 1940 és 1960 között mindössze 192 lakás épült a városban — főleg magánerőből. A kezdeti városépítő lendület nem nélkülöz bizonyos spontán vonásokat sem. A fő cél a lakásgondok csökkentése. Ez annyira sürgető, hogy kellő körültekintésre alig van idő. A városkép, az építkezés hatása a közérzetre és a gazdaságosság ezekben az években még csak igen kis szerepet játszanak a város építésében. 1960 és 1967 között 636 lakás épült Balassagyarmaton. Éppen háromszor annyi, mint az előző húsz esztendőben. Ez igen nagy eredmény. Az első várospolitikai terv méltán nevezi ezeket az éveket — az építkezés szempontjából is — az „első lendület idejének". A második 5 éves tervvel létrejöttek az iparosítás feltételei, a harmadik 5 éves terv időszakában viszont maga a szocialista ipar teremtődik meg Balassagyarmaton. A „III. ötéves tervben a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, tehát az ipartelepítés jelentette legfőbb feladatunkat" — szögezi le a városi tanács beszámolója 1973-ban. Ebben a látszólag jelentéktelen mondatban tulajdonképpen igen nagy jelentőségű tény fogalmazódik meg. Az ipartelepítés ugyanis minőségileg is új szakaszt jelent Balassagyarmat legújabb kori történetében. A harmadik 5 éves terv fő célja az ipari termelőerők magasabb szintre emelése, s egy rugalmasabb gazdaságirányítás kialakítása. Mindez szélesebb körű önállósággal, a helyi adottságok fokozottabb figyelembe vételével jár együtt. A harmadik 5 éves terv célkitűzései és a gazdaságirányítás új módszerei kedvezően hatottak Balassagyarmat iparosítására. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy az új terv még inkább lehetővé tette, hogy a helyi kezdeményezésű iparfejlesztés központi támogatással folytatódjék tovább. Kádár János 1965-ös ittjárta alkalmával éppen a helyi erőfeszítések jelentőségét hangsúlyozva helyezte kilátásba Balassagyarmat fejlesztésének központi támogatását. Ettől kezdve városunk kiemelt helyzetbe került, bár egyébként nem illetnék meg a vidéki ipartelepítés ilyen mértékű kedvezményed. 1966 augusztusában a párt megyei végrehajtó bizottságának határozatai megszabják — megyénkre vonatkoztatva — a harmadik 5 éves terv fő irányait, így az iparfejlesztés feladatait is. Balassagyarmat ipari előrehaladásának új lendületet ad a kellő fedezet megyei biztosítása s a beruházások rendszeres ellenőrzése. Minőségileg újat jelent ebben a tervidőszakban az is, hogy 1968-ban elkészült Balassagyarmat várospolitikai terve. Az egyszeri általános rendezési terv már négy évvel korábban napvilágot látott; a hosszabb távú, „komplex, tudatos várospolitika és fejlesztési terv" azonban mindenképpen az új tervidőszak eredménye. A városi tanácsnak ebből az 1968. június 28-án előterjesztett és jóváhagyott dokumentumából jól kibontakozik városunk közeli jövője. Balassagyarmat egy 25 ezer lelket számláló, erősen iparosodott, jól fejlett kisvárosi lét felé halad. Ehhez első lépésként el kell érni, hogy a hetvenes évek elejére megközelítőleg 2000 új munkahely létesüljön a városban.