Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - II. A TÖRÖK HATALOM ÁRNYÉKÁBAN

Imréé, fele Balassa Ferencé volt, „senki sem bérli". 1660-ban a csábiak szántották fel, kilencedet adva a termésből.

67 A mezőváros pusztulása és kísérlet újbóli benépesítésére A XVII. századi végvár tövében élő Balassagyarmat fejlett mezővárosi település., volt. Az egyre inkább kibontakozó és sokszínű életet azonban vészes viharfelhők kezdték beárnyékolni, és csakhamar bekövetkezett a város további fejlődését derékba törő pusztulás. 1657-ben ugyanis a haditanács úgy döntött, hogy Stájeroszágból két gyalogos és két lovas német ezredet helyeznek át Észak-Magyarországra. A rendelkezés értelmében 1660 tavaszán meg is jelent a megyében az áthelyezettek egyik csoportja a következő helyőrségi beosztással: Vár neve Lovas Gyalogos száma A lakosság ekkor már országszerte nagy ellenszenvvel viseltetett a német katonasággal szemben. Még pénzért sem adtak nekik élelmet, és ahol csak tehették, ütötték-vágták őket. Ez történt Gyarmatnál is 1660-ban, amikor az első 100 főből álló csapatuk megérkezett. „A város lakosai jó eleve eleikbe ménének felfegyverkezve és mindjárt az első megtámadáskor egy hadnagyot, két lovast és négy lovat agyonlövénék, azon feljül a vezérlő főtiszt bagázsiás szekerét is elfoglalták, de nem sok idő múlva minden elfoglaltakat visszaadtak és ezen katonaságot is befogadták magukhoz." Az ellentétek azonban ezzel nem simultak el. Vitnyédi István egyik 1663 decemberében Zrínyi Miklóshoz intézett leveléből tudjuk, hogy a „füleki, szécsényi és gyarmathi németség és a magyar vitézlő rendek" közösen levelet írtak a nádorhoz, „protestálván és kérvén, hogy vigyék ki a németeket, mert vagy ők [a magyarok] vágják le őket, vagy ellenkezőleg, a németek őket". A nádor az udvarhoz fordult, ahonnét 1660. december 12-én érkezett utasítás Caraffa és Schneidemann ezredeinek a fenti várakból való elszállítására. A németek elleni gyűlöletet az is fokozta, hogy 1662-ben nagy pestisjárvány dúlt, és ez a katonák ellátását nagymértékben megnehezítette.

68 A német katonák elhelyezése azonban a lehető legrosszabb időpontban történt, mert 1663 nyarán kitört a török háború. Gyarmaton ebben az időben csak kis létszámú helyőrség volt. Az Í663. évi gyarmati katonák közül név szerint a következőket ismerjük: Szánthó József lovas főhadnagy, Gyürky György és Nemes Benedek gyalogos hadnagyok, Kovács István zászlótartó, Dienes Mihály strázsamester, ifj. Juhász András várnagy, Csizy Mihály és Katkó Pál őrkatonák, Eördögh György, Horváth Mihály, Kovács Benedek és Révész Mátyás zsoldosok,

69 Drégelypalánk 100 200 Gyarmat 100 200 Szécsény 200 30 Fülek 200 300