Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG
még egy ideig általános gyakorlat volt. 94 A katolikus egyház Balassagyarmaton legtöbbször nyíltan támadta a népi demokrácia továbbfejlesztésére irányuló országos és helyi erőfeszítéseket. Ez nagyon gyakran a helyi politikai és társadalmi rendezvények szabotálásában és lejáratásában jutott kifejezésre. 1947. november 23-án Tildy Zoltán köztársasági elnök Balassagyarmatra látogatott és részt vett a református egyház harangszentelési ünnepségén. Az elnök látogatását a katolikus egyház helyi vezetői igen barátságtalanul fogadták. Sőt, azzal is kifejezésre juttatta a katolikus egyház ellenséges érzületét Tildy Zoltánnal szemben, hogy az „iskolásokat és híveiket elvonta a köztársasági elnök fogadásáról". 95 Más egyházakkal azonban gyorsabban sikerült megegyezni és normális kapcsolatokat kialakítani. 1947 augusztusában Balassagyarmatra helyezte át székhelyét a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspöke. 96 Tevékenysége a törvények betartását illetően lojális volt. A városban az egyházak nagy befolyása még azon is lemérhető, hogy 1947. december 9-én, a város felszabadulási évfordulóján rendezett nagygyűlést •— amelyen a politikai pártok nevében dr. Baskay Tóth Bertalan, a nemzeti bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet — „hivatalos istentiszteletek előzték meg". 97 Az addig jórészt egymással versengő ifjúsági szervezetek életében kiemelkedő esemény volt az a gyűlés, amelyet 1948. március 6-án tartottak „az ifjúság egységéért" jegyében Balassagyarmaton. 98 A MADISZ, a SZIM, a NISZ és a FISZ központi küldöttei és megyei titkárai mind a négy ifjúsági egyesülethez tartozó nagyszámú hallgatóság előtt elmondott előadásaikban ismertették az ifjúsági egység megteremtésének szükségességét. Nem sokkal később, március 15-én már „szép és kiemelkedő jelensége volt a felvonulásnak, hogy az SZDP zászlaját kommunista, az MKP zászlaját pedig szociáldemokrata rendezőgárda vitte a felvonulók élén". 99 Az ifjúsági egység létrehozása szempontjából fontos szerepet töltöttek be az 1948. évi centenárium jegyében szervezett ünnepség-sorozatok ós a kulturális seregszemle is, amely eszmeileg is előkészítette az ifjúsági egység megteremtését. Balassagyarmaton ebben az időszakban — 1947 és 1948 fordulóján — nagyon sok színielőadást, folklór műsort rendeztek, amelyek nemcsak az ifjúságot mozgatták meg, hanem a felnőtt lakosság jelentős részét is. 1947. november 29-én az országgyűlés törvénybe iktatta a nagybankok államosítását. 100 Ez az esemény Balassagyarmaton érezhetően pánikot keltett a kisiparosok és kiskereskedők körében. Kételyeiket a kommunisták pártnapokon és egyéni beszélgetések útján igyekeztek eloszlatni vagy legalábbis mérsékelni az eseménnyel kapcsolatosan. Ez a tevékenység jó előkészítésnek bizonyult arra az időszakra vonatkozóan is, amikor 1948 márciusában napirendre került a nagyipari üzemek államosítása. 101 Így a helyi államosítások már különösebb politikai nehézségek nélkül mentek végbe. A városban 1948 tavaszán állami kezelésbe vették a Koltai-féle házi-szövő üzemet, majd Nikolsburger seprűgyárát, 102 továbbá községesítették a vágóhidat, a malmot, a szeszfőzdét és a nyomdát, valamint a szikvízüzemet is. A népi demokrácia továbbfejlesztése terén elért gazdasági és politikai sikerek, valamint az SZDP baloldalának a jobboldal ellen folytatott küzdelme mind közelebb hozta a két munkáspárt egyesülésének időpontját. Az SZDP városi szervezetének vezetői és tagjai többségükben határozottan támogatták azt a kezdeményezést, hogy a munkásosztálynak egy politikai pártja legyen.