Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

Az MKP és az SZDP helyi szervezetei 1948 első negyedében közös szemináriumot szerveztek 40—45 hallgató részvételével, ahol alapvető elvi és politikai kérdéseket közösen vitattak meg. Ezenkívül együttesen tartották meg a februári pártnapot is a mozi helyiségében, ahol közel 800 fő vett részt.

103 Rövid ideig — a funkciók várható elosztása miatt — ingadozás volt tapasztalható az SZDP városi vezetőségében, de azt gyorsan sikerült leküzdeni és ezzel még csak erősödött az MKP-hoz való közeledés óhaja. Ezt erősítette egyébként a centenáriumi év balassagyarmati megnyitó ünnepségén résztvevő kisgazdapárti Mihályfi Ernő miniszter határozottan és egyértelműen baloldali hangvételű beszéde is. De 1948 február végén — az egyik előkészítő gyűlésen — már maga az SZDP városi titkára jelentette ki, hogy a „munkásegységet a lehető legszorosabbra kívánjuk fűzni és ha a nemzet és a munkásosztály érdekei úgy kívánják a két párt egyesülni fog".

104 Az egyesüléssel kapcsolatos politikai és szervezeti előkészületek a városban alapjában véve tervszerűen és nagy körültekintéssel folytak. Eredményesen segítették az előkészítést a két párt közös politikai rendezvényei, a gyűlések, a pártnapok, az ünnepségek, a csoportos beszélgetések, a rétegtalálkozók, a tea-estek és más egyéb formák is. A baloldal erejét fokozta és a munkásegység érdekeit szolgálta a városi SZIT és EPOSZ szervezet februárban történt megalakulása is. Az egész előkészületi munkának aktív részese volt Oczel János, az MKP megyei titkára, aki — az elvi irányítás mellett — a helyszínen is sok segítséget nyújtott. Az SZDP balassagyarmati szervezete 206 jobboldali beállítottságú tagját zárta ki egyéni elbírálás alapján a soraiból, ugyanakkor Balassagyarmaton is egyre többen keresték fel az MKP helyi vezetőségét belépési szándékkal, köztük szociáldemokrata párttagok is. Ilyen körülmények között került sor 1948. április 23-án Balassagyarmaton, több mint 1300 fő részvételével az MKP és az SZDP egyesülési gyűlésére.

105 Az egyesített párt, amely közel másfél ezer taggal rendelkezett, az egyesülési kongresszus — 1948. június 13—14. — után felvette a Magyar Dolgozók Pártja nevet. Az MDP városi Végrehajtó Bizottságába választották Darm Vilmost, Horváth Dezsőt, Lombos Mártont, Szabó Józsefet, Tuskó Zoltánt, Petró Károlyt, Fonódi Pált és Hídvégi Pált, akit egyben titkárrá is választottak. Az MDP új vezetősége szeptemberben visszahívta a városi képviselő-testületből Bércessy Imrét, Czilczer Györgyöt, Darm Vilmosnét, Haray Lászlónét, Sebők Lajosnét, Varga Istvánt, Kerekes Erzsébetet és Lombos Mártont, s helyettük Szukánszky Istvánt, Hírei Józsefet, Badi Józsefet, Boldizsár Menyhértnét, Trabak Pálnét, Zábrádi Józsefnét, Takács Ferencet és Bódi Istvánt javasolta képviselő-testületi tagoknak.

106 Már korábban, 1948. május 23-i határidővel, a megüresedett városi polgármesteri állás betöltésére az alispán pályázatot hirdetett. Az állásra csak Márkusz Lajos MDP tag, nyomdász és balassagyarmati lakos pályázata érkezett be. Így az alispán a „kijelölő választmányi ülésen" — az 1030/1945. M.E. sz. rendelet alapján — őt jelentette ki ideiglenes hatállyal polgármesternek. A két munkáspárt egyesülését követően határozottan megélénkült a város politikai élete és a képviselő-testület tevékenysége. Így érdemes javaslatok születtek az égető lakáshelyzet enyhítésére, a munkanélküliek számának csökkentésére, valamint a lakosság élelmiszer- és iparcikkféleséggel való jobb ellátására.