Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - II. A TÖRÖK HATALOM ÁRNYÉKÁBAN

szakkal elfoglalta a gyarmati kocsmát.

52 1 6 5 3-ban a város területén fekvő edőcsi malom zálogbirtoklásának az ügye került a vármegye közgyűlése elé, 1654 márciusában viszont a gyarmati vár mellett épült új Ipoly-híd vámjának hova fordításáról vitáztak a rendek és a földesurak.

53 A különböző rendű és rangú lakosok házeladási és bérleti ügyei is igen tanulságosak a város nekilendülő fejlődését, lakóinak vagyoni állapotát illetően. 1654 októberében gróf Balassa Imre — mint földesúr és mint várkapitány — kötött egyezséget Szelényi István balassagyarmati házának használatáról. Balogh Dániel, Baráthnoki Ferenc, Oroszláni István és Belényessy Péter gyarmati lakosok voltak a tanúk. A vármegye XVIII. század eleji jegyzőkönyvei is még több olyan nemes urak által kötött szerződés és egyéb irat másolatát tartalmazzák, amelyet a XVII. században a saját gyarmati házukban foglaltak írásba. De a nem Gyarmaton lakó nemes urak is igyekeztek Gyarmaton ingatlanokhoz jutni. így például Budai Bornemissza Bolgár Pál, a Szécsényben lakó híres ügyvéd is szerzett szőlőt és rétet, amint az 1661-ben kelt végrendeletéből kiderül.

54 Nagy előnyére vált Gyarmatnak, hogy mint végvári településnek, lakosai számára engedélyezték a szabad vallásgyakorlatot. Ezt csak a század derekán igyekeztek katolikus részről kétségbe vonni és kellemetlenkedésekkel akadályozni. Nem tudjuk, hogy Balassagyarmat középkori eredetű templomát melyik felekezet használta. Az itt működő papok névsorát is csak igen töredékesen ismerjük. A katolikusok lelkipásztori teendőit 1612-től 1616-ig Nyírő János szécsényi ferences rendi szerzetes látta el. 1630-ban Sopronyi János a plébános, aki ez év októberében részt vett a nagyszombati zsinaton. 1647-től 1655 tájáig Kos Lukács a plébános. Ellene ez évben panaszt emeltek az országgyűlésen a protestánsok, mert nem engedte meg, hogy a nem katolikusokat a gyarmati temetőben eltemessék. A reformátusoknak 1621-ből ismerjük a papjukat, Siklósy Mátyást. Az evangélikus papok közül 1622-ből Niger (Fekete) Lőrinc, 1643-ból Vakun János, 1656-ból Czebánius (Czabány) Illés és 1662-ből Hrdina András neve ismeretes.

55 Minden jel arra mutat, hogy a XVII. században az evangélikus vallásúak voltak többségben. Gyarmaton — az 1634. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint — nem volt katolikus pap. Ezért a katolikus lakosok gyermekeit gyakran a protestáns prédikátorok keresztelték meg. Ez ellen is harcolt azután Kos Lukács a század derekán.

56 Balassa Imre az 1652-től 1663-ig tartó várkapitánysága idején komoly intézkedéseket tett az őt fele részben megillető mezőváros fejlesztése érdekében. Törekvéseit a parancsnoksága alatt álló vár, a „katonaváros" és saját földesúri érdekeinek egyeztetésével igyekezett elérni.

57 Az eredményeket, a város 1660 táján elénk táruló képének számos jellemző vonását, a Balassa Imre divényi uradalmáról készült egykorú és közel korú gazdasági feljegyzésekből ismerjük meg.

58 A várban, a „presidium"-ban, házai voltak Balassa Imrének, amiket maga épített, „sok költségével és alkalmatlanságával, mert nem akarván senki — még pérzért is — cedálni [átengedni] ezen házhelyeket". Házakat is vásárolt. Eszterházy Ferencnétől például vett két házat a „mellette levő öreg istállóval együtt". Eszterházynétól vette meg a kapu mellett levő házát is, „ki alatt boltos [boltozatos] pince is vagyon". A váron kívül, „az külső kerítésben is vagyon egy háza őnagyságának, pincével, istállókkal és egyéb épületekkel megépítettéit, melyet vett Párducz Lukács uramtul". A házakból azután elosztogatott „egynek is, másnak is, ajándékon".

59 Balassa Imre házainak em-