Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

probléma még jó ideig fennmaradt és politikailag is éreztette káros hatását. Az MKP városi szervezete 1947 őszén kezdeményezte egy étolajüzem létesítését. Az üzem a Mártírok útján, közel 40 fővel, rövid időn belül megkezdte a termelést. Ez az intézkedés érezhetően enyhítette a munkanélküliséget, másfelől pedig biztosította a lakosság addig megoldatlan zsíradékellátását. A város vezetősége a munkanélküliek foglalkoztatására út- ós csatornaépítést szervezett, majd megindította a kislakásépítési munkálatokat is. De ezek az építkezések még mindig csak időlegesen és részlegesen foglalkoztatták a városban levő 104 építőipari mestert, 196 segédet és 252 segédmunkást. Ezért töb-* ben a város határain túl próbálták megkeresni a kenyerüket. A kétségtelenül számos kedvezőtlen körülmény és tényező ellenére a 3 éves terv bevezetése utáni időszakban mégis csak épült, s főleg szépült a város, nem utolsósorban azért, mert lakossága önkéntes társadalmi munkájával is hozzájárult ahhoz. Jelentősen megnőtt a társadalmi munkaórák száma és értéke is a városban. Ez is arról tanúskodott, hogy a balassagyarmatiak valóban őszintén és felelősségteljesen vállalták azt, amit a 3 éves terv bevezetése kapcsán rendezett gyűlések alkalmával mondtak, hogy ti. „bármikor szívvel-lélekkel dolgozunk, hogy a 3 éves terv keretében a várost ujjá tudjuk építeni".

85 Az emberek lelkesedése és az újjáépítésért érzett felelősségük nagymértékben segítette a helyi lehetőségek kiaknázását és a város javára végzett munka gazdagítását. A kommunista párt az építkezések fellendítésével, az ipari termelés fejlesztésével egyidejűleg folytatta küzdelmét a tőke pozícióinak gyengítéséért, illetőleg majdani teljes felszámolásáért is. Harcolt minden talpalatnyi föld megműveléséért, a nagyobb terméshozam biztosításáért, az új gazdák és a parasztság ipari termékekkel való ellátásáért. Ezek eredményeképpen sikerült viszonylag rövid idő alatt előrelépni a város újjáépítésében és a dolgozók életkörülményeinek javításában. Nem egyszerűen a réginek az újjáépítése került napirendre azonban a városban sem, hanem a magasabb szintű új életviszonyok és életmód teremtése. A tervgazdálkodásra való áttérés mind országos, mind helyi viszonylatban újabb nagy politikai sikere volt a kommunista pártnak. Az 1947. évi országgyűlési választások A szocialista forradalom győzelme Az 1946 második felében és 1947 tavaszán lezajlott politikai küzdelmek legszembetűnőbb velejárója a baloldali pártok tömegbefolyásának növekedése és a kisgazdapárt bomlása, illetőleg széthullása volt. Ez utóbbiban a döntő lökést kétségtelenül a köztársaságellenes összeesküvés felszámolása, majd Nagy Ferenc és más kisgazdapárti vezetők Nyugatra történt távozása adta meg. A kisgazdapártból még 1946 tavaszán kivált Sulyok-csoport egyik tagja, szügyi Kovács László nemzetgyűlési képviselő Balassagyarmaton is jól ismert volt. Ennek ellenére a szóban forgó csoport által alakított Magyar Szabadság Párt a városban a későbbi hónapok során sem tudott nagyobb befolyásra szert tenni, bár az 1947 tavaszán rövid ideig megjelenő lapját, a Holnapot nemegyszer itt is csak „felárral" lehetett megszerezni. Nem véletlenül a szabadságpárti képviselők közül a fentebb említett szügyi Ko-