Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

terv 1947. július 11-én — szenvedélyes parlamenti harc közepette — emelkedett törvényerőre. Néhány héttel később — 1947. augusztus 1-én pedig már kezdetét vette a terv végrehajtása.

78 Balassagyarmat 3 éves terve — a kommunisták aktív közreműködésének köszönhetően — nagy körültekintéssel készült el. Alaposan számba vették a város legégetőbb gondjait, a megoldásra váró feladatokat és nem utolsósorban az MKP várospolitikai tervére támaszkodtak. A pártszervezet javaslatára a város egy-egy körzetében gyűlések keretében vitatták meg a tervet és részkérdéseit. A város 3 éves tervében a háború által okozott károk teljes felszámolása szerepeit, amelyre ez ideig természetesen még nem kerülhetett sor. Mégpedig sorrendben a lakóházak és középületek felújítása, ipari szakiskola és fürdő létesítése, kultúrház építése, a halastó környékének üdülőteleppé alakítása, valamint az új házhelyeknél, Kiskóváron és Nyirjes-pusztán iskola és bölcsőde építése, a SüvítŐ-telepen pedig a lányok részére kollégium létesítése. Tervbe vették az utak kövezését, bekötőutak építését, az állatvásártér épületének tatarozását, a laktanya istállóiból vásárcsarnok létesítését, az Ipoly-part rendezését stb. Előirányozták továbbá a víztöltő állomás, a strandfürdő öltözőinek megépítését, a sportpálya felújítását, epreskert létesítését, az új utcák gyümölcsfákkal való szegélyezését és egyes területek fásítását, erdősítését. Végül kulturális és egészségügyi téren számos olyan feladat megoldását tervezték, amelyek nemcsak a város, de környéke szempontjából is jelentősek voltak.

79 A szóban forgó tervcélkitűzések bármenynyire is tényleges szükségletből fakadtak és tiszteletre méltó pontossággal és felelősséggel fogalmazódtak meg, valójában inkább csak elképzelések voltak, mert saját erőből semmiképpen sem valósulhattak meg, az országos tervek pedig ilyen részletekre különböző okok miatt nem terjedtek, illetőleg nem is terjedhettek ki. Az Országos Tervhivatal eleinte csak a kapacitásról, az 1946/47. évi termelés főbb jellemzőiről, a termelt főbb árucikkekről és a beruházásokról kért tájékoztatást és tervet az üzemektől.

80 Mivel Balassagyarmat iparral jóformán nem rendelkezett, a kereskedelemre pedig lényegében nem terjedt ki a tervezés, gyakorlatilag csak a mezőgazdaság vetésterületének megállapításával foglalkoztak. Ilyen módon a város 3 éves terve végső fokon csakis a költségvetési lehetőségeknek megfelelően alakulhatott. A tervbe foglalt feladatok megvalósításához 1947-ben 1 161 954 Ft állt a város rendelkezésére, de még az 1949-es év költségvetése is csak 1 344 631 Ft volt.

81 A lakáshelyzet javítása érdekében a város egy 24 lakásos bérház megépítését tervezte, amelynek teljes költsége 1 200 000 Ft volt. Ebből azonban mindössze 300 000 Ft állt rendelkezésre. A 900 000 Ft-ot hosszúlejáratú kölcsönként kívánta megszerezni a város.

82 Az illetékes felsőbb hatóság a szóban forgó elképzelést nem támogatta a város egyébként is súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel. Ugyanerre a sorsra jutott a gőzfürdő és az óvoda létesítése is, amikor az Építési és Közmunkaügyi Minisztériumtól — 15 évi időtartamra évi 6 %-os kamattal — 300000 Ft hosszúlejáratú kölcsönt szándékozott felvenni a város. A kezdeményezést a megye helyeselte és támogatólag továbbterjesztette, a költségvetést tárgyaló miniszterközi bizottság azonban az előzőhöz hasonló okok miatt nem hagyta jóvá a város kérését.

83 Ezek a döntések, pontosabban a számottevőbb beruházások, az építkezések elmaradása annál is inkább érzékenyen érintették a várost, mert a lakosságnak mintegy 7 %-a (750 fő) még 1947 őszén is munkanélküli volt.

84 Sőt, ez a 27 Balassagyarmat története 417