Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

A kollégium tagsága egyidejűleg demokratikus úton megválasztotta ifjúsági vezetőit is. 74 A felterjesztett nyilatkozat és a megalakulásról készített jegyző­könyv alapján a Belügyminisztérium a 439 114/1947.—IV. 3. sz. leiratában tudo­másul vette a népi kollégium megalakulását és működését. 75 A népi kollégium fenntartására különböző akciókat indítottak, gyűjtéseket és kultúrműsorokat szerveztek. A környező falvakból burgonyát, lisztet, babot, tojást és kukoricát küldtek a kollégisták részére. A megyei költségvetésből pedig 3000 Ft-ot bizto­sítottak a működéséhez. 76 A népi kollégium — a MADISZ-szal karöltve — sokoldalú tevékenységet végzett a kommunista párt városi szervezete munká­jának a segítése érdekében. A balassagyarmati kommunisták az eléjük tornyosuló nehézségek dacára mindenekelőtt az újjáépítés terén elért eredményekre támaszkodva, egyre na­gyobb sikereket értek el a polgári jobboldal visszaszorítása terén. A kommu­nista párt városi szervezete, a MADISZ, az MNDSZ és a szakszervezetek moz­galmi tevékenysége mind nagyobb területen éreztette politikai hatását. Emellett a baloldal — s ezen belül a kommunista párt — befolyásának növekedésében szerepet játszottak a demokratikus szervezetek, mozgalmak is. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) városi szervezete, ha kis létszám­mal is, de részit vett a párt minden megmozdulásában. Az első lépéstől kezdve segítette a párt politikájának megvalósítását, és szervezte a fiatalok művelő­dését, szórakoztatását. A városban létrejött a szociáldemokrata ifjúsági moz­galom, a SZIM is, amely ugyan szintén nem nagy erőt képviselt, de a külön­féle politikai viták során — alapvetően baloldali álásfoglalásaival — észre­vehetően hallatott magáról. Nehezen tudott kibontakozna az MNDSZ tevékeny­sége, amely elsősorban az ilyen jellegű szervezekedés meglehetősen szegényes hagyományaival és az .akkori közszellem konzervativizmusával magyarázható. Sok esetben megjegyzéseket tettek a politikailag aktívabb asszonyokra, hogy „nem nőknek való a politika". A nőszervezetek mégis hozzájárultak a párt politikájának szélesebb körben való terjesztéséhez. Segítették a háború követ­keztében nehéz helyzetbe jutott rokkantak, árvák és eltűntek hozzátartozóit a gyűjtések és a különféle támogató akciók révén. Több mint 243 családot része­sítettek ilyen jellegű támogatásban. Ezzel a nemes tevékenységgel a város la­kossságának elismerését váltották ki. Az általános iskolák úttörő csapata 1947-ben 50 taggal alakult meg, és foko­zatosan erősödött népszerűsége a gyermekek körében. Igaz, az ellenséges pro­paganda hatására a szülők egy része nem engedte gyermekét a szervezetbe, sőt jónéhány pedagógus sem vett részt az úttörők lelkes munkájában. Ugyanakkor a haladó demokratikus szervezetek összefogása nagy segítséget adott a gyer­mekszervezet működéséhez is. Emellett a gazdag és színes program, az új egyen­ruha — a klerikális reakció aknamunkája ellenére is — lelkesítőén hatott ezekre a fiatalokra. A város közgyűlése induláskor 1000 Ft segélyt biztosított az úttörőcsapat működéséhez. 77 A baloldal tömegbefolyásának növelésében — a tömegszervezetek közül —• kétségtelenül a szakszervezeteknek jutott a legnagyobb szerep. A szakszerve­zetek elsősorban a vasútnál és a kórháznál működtek aktívan, de később a kisüzemek dolgozói is mindinkább bekapcsolódtak a szervezet munkájába. A kommunista párt 1947 januárjában hozta nyilvánosságra a 3 éves terv javaslatát, amely a dolgozó emberek érdeklődését és rokonszenvét váltotta ki Balassagyarmaton. A tervjavaslat elsősorban a gazdasági újjáépítés befejezé­sét és a dolgozó nép életszínvonalának az emelését tűzte ki célul. A hároméves

Next

/
Thumbnails
Contents