Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

befejezett ügy 71 volt. Egy éven aluli szabadságvesztést 145 főre, 1—5 évig 84 főre és 5—10 évit 4 főre szabtak ki.

67 A város képviselő-testülete — az MKP helyi szervezetének javaslatára — sokat foglalkozott az utcanevek megváltoztatásával is. Az eHenforradakni rendszerre emlékeztető utcaneveket megszüntették és a haladás ügyét szolgáló személyek nevére változtatták. A képviselő-testület az utcanevek felülvizsgálatára hattagú bizottságot hozott létre, amelynek Ballá Mihály, Czüezer György, Csillagh Ferenc, Daróczy Gusztáv, Kovács György és Bérczessy Imre voltak a tagjai. A bizottság tevékenysége a haladást, a tudatformálást szolgálta, hozzájárult a demokratikus és szocialista hagyományok ápolásához.

68 A politikai helyzet konszolidálása szempontjából nagy feladatot jelentett a közrend és a közbiztonság megteremtése. Különösen fontos volt a rendőrség politikai osztályának a létrehozása és irányítása. Lombos Lajos kommunista került az osztály élére, aki a párt politikájának szellemiében végezte munkáját. A rendőrség átszervezése és a közbiztonság erősítése biztos támaszt jelentett a kommunista párt napi politikai feladatainak a megvalósításához is. A reakció visszavonulásra kényszerült, de erőit ugyanakkor még jelentős mértékiben sikerült megőriznie. Nagy hatást gyakorolt a város közvéleményére és jelentősen erősítette a baloldalt, s ezen belül a kommunisták tekintélyét és befolyását a köztársaság 1946. február 1-én történt megteremtése. Hasonlóan fokozta az újgazdák önbizalmát és növelte a saját erejükbe vetett hitüket az MKP által kiadott — „Földet vissza nem adunk!" — jelszó jegyében országszerte kibontakozó tömegmozgalom és az annak sikerét jelentő telepítési törvény megalkotása, amellyel teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az újgazdák juttatott földjeik végleges birtokosai. De talán még az említettnél is nagyobb visszhangot keltett a dolgozó tömegekben az MKP Központi Vezetőségének 1946. május elsejei bejelentése, amely szerint augusztus l-re meg kell teremteni a jó pénzt. Ugyanakkor ezt a bejelentést a többi pártok kétkedve fogadták, és nem hittek a megvalósításában. A helyzetet súlyosbította a mezőgazdaságra káros időjárás, a nagy szárazság. A pénz romlása óriási méreteket öltött, amelyet jól érzékeltetnek a következő adatok: 1945. október 1-én kereken 4 pengő, december 1-én 160 pengő, 1946. február 1-én 800 pengő, április 1-én 20 000 pengő s május elsején félmillió pengő értéke ugyanannyi volt, mint amennyit 1945 júliusában 1 pengő ért. Az infláció hatalmas elburjánzása kedvező talajt teremtett a feketepiac számára. Egyes spekulánsok viszonylag gyorsan meggazdagodtak, a lakosság számottevő része nélkülözött, lerongyolódott, mert kénytelenek voltak az utolsó ruhájukat is elcserélni élelmiszerért, hogy megszerezzék családjuk részére a létfenntartás elemi szükségleteit. 1946. augusztus 1-én megszületett a jó forint. Ez az esemény, a pénzügyi stabilizáció megteremtése, alapvetően megváltoztatta a gazdasági helyzetet, és bizonyos fokig világosabbá tette a politikai helyzetet is. A stabilizációval lényegesen megjavultak a lakosság életkörülményei, és szilárdult a hivatalokban, üzemekben, intézményekben és az élet minden területén a dolgozók munkafegyelme. Az emberek visszakapták életkedvüket, önbizalmukat, és az új körülmények között feltótlenül pozitívan alakult az ország újjáépítéséhez való viszonyuk. Különösen a bérből és fizetésből élő munkások és alkalmazottak körében talált a pénzügyi stabilizáció kedvező fogadtatásra; a parasztságról azonban ugyanezt már nem lehet elmondani. Nemcsak azért nem, mert a gazdagparasztok és részben a középparasztok bizonyos hasz-