Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

gépkocsit és egyéb fegyvereket is. A harcban több mint 100 német katona vesztette életét. A visszavonuló német csapatok amit tudtak magukkal vittek. Kifosztották azüzleteket és a raktárakát. "Elpusztult a kereskedelmi hálózat több mint 60 %-a. Kirabolták a vágóhidat és a malmot. November végére — annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban dolgozó férfiak zömét elvitték a frontra — a cukorrépa kivételével teljes mértékben befejeződött a betakarítás. Ez jó lehetőséget nyújtott a németeknek arra, hogy a magtárakból és a padlásokról elszállíthassák a gabonát és más szemes terményeket. Csak az a gabona maradt meg, amit a parasztoknak sikerült elrejteniük. Az emberek megpróbálták megmenteni a jószágot is, de kevés eredménnyel. Az állatok elrejtése ugyanis sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat volt, mint a mezőgazdasági terményeké. Ezért érte a legnagyobb veszteség az állatállományt. Elrabolták a szarvasmarhaállomány 60 %-át, a sertés 75 %-át, a ló 77 %-át és a juh 93 %-át. A várost ért károsodás aránya ezen a téren meghaladta az országos átlagot.

10 A németek pusztításai és rablásai következtében a lakosság — az élelmezés szempontjáboT^— kritikus helyzetbe kerültTTuszen sokan még a legszükségesebb termékféleségekkel sem rendelkeztek. A megmaradt üzletek és éttermek teljesen üresen álltak. Az emberek túlnyomó többsége kukorica- és árpalisztből sütött kenyéren, krumplin és olajon tartotta fenn magát. A feketekávét vagy teát a megfőzött cukorrépa levével, melasszal édesítették. A német alakulatok robbantó osztagai a városba vezető utakat és azok hídjait megrongálták. Szakaszonként felrobbantották és használhatatlanná tették a Balassagyarmat—Aszód, Balassagyarmat—Vác, Balassagyarmat—Ipolyság, valamint a Balassagyarmat—Losonc közötti vasútvonalat.

11 Aláaknázták és elpusztították a város emeletes vasútállomását is. A mozdonyokat, a személy-, és teherkocsikat nyugatra szállították. A fűtőházat lerombolták és a mozdonyfordító gépet, valamint a víztornyot felrobbantották. Levegőbe röpítették a lőszerraktárnak használt zsinagó

gát is. A légitámadások, valamint az ágyúzások következtében a várost szintén jelentős veszteség érte. A 2779 lakóházból 196 rombadőlt és sok megrongálódott, amelynek következtében 588 ember vált hajléktalanná.

12 A város minden iskolája sérüléseket szenvedett, a zsidóiskola pedig teljesen elpusztult. Megsemmisült a lelátóval rendelkező korszerű ^pjifttelep is. Súlyos nehézséget okozott "a^a^áTls7

_

amiely a villamosvezetékeket, transzformátorházakat és a postai hírközlő berendezéseket érte. Tönkrement vagy megsérült a villany- és a telefonhálózat több mint 70 %-a, ennek következtében szinte teljesen megbénult a városnak e fontos szolgáltatása. Nagy veszteség érte a Mária Valéria kórházat is. A harcok során találat érte a belgyógyászati, a sebészeti és" a férfi elmeosztályokat, valamint a központi konyha épületét. A kórház 20 épületből állt, amelynek egy részét 1944 szeptemberétől német katonai kórháznak rendezték be. Az itteni megyei kórház a felszabadulás előtti években a 908 kórházi ágyával az ország legnagyobb vidéki kórházai közé volt sorolható.

13 A visszavonuló német csapatok a kórháznak nem csak a tüzérségi és légitámadásokkal okoztak kárt, hanem azzal is, hogy több orvosi műszert és jelentős kórházi vagyont elhurcoltak. Így a felszabaduláskor a betegeik számára mindössze 476 ágy állt rendelkezésre. De valójában csak 2674iez tudtak felszerelést biztosítani.

14 A háború azonban nemcsak az objektumokat és a berendezéseket pusztította, hanem súlyos kárt okozott a személyi ellátottságban is. Egyes orvosokat, műtősöket és