Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG
Társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok a jelszabadulás után Balassagyarmaton a felszabadulás időszakában — az.-1545-ös esztendőben — 10 831 ember élt. A keresőképes lakosság a népesség-42 %^át foglalta magába. A város nagyiparral egyáltalán nem rendelkezőit, csupán néhány kis üzem működött, amelyek közül a 20—20 munkást foglalkoztató seprűgyár és a téglagyár voltak a legnagyobbak. A szakmával rendelkező munkások jelentős része — 372 fő — az említetteknél is kisebb létszámú tőkés kisüzemekben és műhelyekben, illetőleg kisiparosként dolgozott, míg a másik hányada Balassagyarmatról kijárt munkát vállalni. Sokan segédmunkásként, napszámosként keresápolókat behívás útján nyugatra kényszerítettek, mások pedig az ellenséges propaganda hatására menekültek el. Ennek következtében a város kórházában a 18 orvosból csak 4 maradt, akik nagyon nehéz körülményeik között végezték a betegek gyógyítását. Balassagyarmat háborús kára az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, a posta, a közút, a vasút, a lakóházak és középületek, a vízés csatornahálózat, valamint az oktatás és egészségügy területén a becslések szerint megközelítette az ötszázmillió pengőt. A felszabadult város siralmas örökséget kapott a múlttóir\ A^áboirú~áltial okozott kár tekin tetében a város a megye települései között a harmadik hely en^ állt. 15i Balassagyarmat az ország legkisebb, de legsűrűbben lakott régi településű városai közé tartozott, amelynek a területe mindössze 23 km 2 volt és a népsűrűsége a felszabadulás időszakában elérte az 508,1 főt. A lélekszáma 11 687-ről 10 83l-re csökkent, amely elsősorban a háború eseményei következtében elhunytakból, elhurcoltakból, valamint az eltűntekből tevődött össze. Az háborús cselekmények következtében Balassagyarmaton több mint 12 Q_ polgári személy vesztette életét. Ugyanakkor a némely .megszállás idején elhurcolt zsidók közül;. 354/en 1945. június 30-ig nem tértek vissza. A város lélekszámcsökkenése — országos viszonylatban — a legnagyobb veszteségű településekével azonos. 16 Nem jelent éktelen az elmenekültek száma sem., Balassagyarmatról a szovjet csapatok érkezésié előtt — a felelőssógrevonástói félve, továbbá az ellenséges propaganda hatására — közel 400 fő menekült nyugatra, akiknek nagyoroszé többé nem is tért vissza. 17 A menekülést elősegítette a Szálasi kormányzat megyei főispánjának dejcerűber_ 8-án kiadott intézkedése (parancsa) is, amelyben elrendelte a hivatalok működésének megszüntetését, tekintve, hogy mindjobban közeledik az orosz haderő. Az intézkedést közölte, és egyúttal propagálta a menekülés módozatait is a helyi lap, amely szerint 50 kg-os csomaggal lehet menni nyugatra, de közlekedési eszköz nem áll megfelelő mértékben rendelkezésre. Voltak, akik vonattal, katonai gépkocsival, lovasszekérrel vagy éppen gyalogosan vágtak neki a bizonytalanságnak. 18 A szovjet hadsereg által hozott felszabadulás új korszakot nyitott Balassagyarmat történetében is. Az emberek előjöttek a pincékből, az óvóhelyekről, örültek, hogy vége a háborúnak, az örökös .rettegésnek. 19 Számos esetben a szovjet katonák adták az első meleg ételt a szűkölködő lakossághakTATvárosbarTTassan megkezdődött az élet. ~
