Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

lyek mindenekelőtt a területgyarapításokkal függtek össze: „Ruszánszkónak 1939. évben történt visszacsatolása fölött érzett öröm felfokozta az 1938-ban erősen megindult lázas tevékenység folyamatát. Bár fiatalságunk az év első felének nagyobb részét katonai szolgálatban töltötte az itthon maradottak kétszeres erővel folytatták a rájuk hárult társadalmi és sport feladatok megoldását. A megritkult sorok a hadbaszálltak hazatérésével ismét tömörré váltak és megindult a vállvetett munka. Társadalmi csoportunk egyik összejövetelét a másik után tartja, újra daltól, zenétől hangos a MOVE-ház mindkét terme."

467 A honvédség főparancsnoka rendelete értelmében „a felvidéken is kiépítendő levente intézmény lelki, alapjainak lefektetése céljából megengedte, hogy a felszabadult járások területét 1—1 levente díszszázad meglátogassa". Balassagyarmaton 1938. december 6-án gyülekeztek a levente díszszakaszok hogy induljanak a Felvidékre. A városi leventék díszszakaszának adták át azt az ezüst kürtöt, amelyet a főispánné ajándékozott a losonci leventéknek. A leventék ünnepség keretében vették át a selyem nemzeti zászlót, amelyet az alispánné ajándékozott, valamint azt a 10 darab zászlót is, amely viszont a városi nő- és leányegyesületek ajándéka volt.

468 Balassagyarmat megyei város levente egyesületének újbóli alakuló közgyűlése 1941. március 26-án zajlott le. Ezen Vannay Béla polgármester ismertette a levente egyesület célját és felolvasta az egyesület alapszabályát. Eszerint az egyesület célja az, hogy „tagjaiból a kötelező leventefoglalkozások alatt és az iskolában nyert nevelés kiegészítése útján egységes szellemű és nemzeti érzésű, vallásos ós küzdőképes ifjúságot neveljen, tagjaiban a nemzeti, a katonai, a közösségi és a polgári erényeket, valamint a nemzeti öntudatot kifejlessze ós megszilárdítsa, az élethivatást és ezen át a nemzet szolgálatának gondolatát tudatosítsa és mindezek által a nemzet harckészségét, szellemi és testi ellenálló képességét gyarapítsa, vagyis gondoskodjék az ifjúság szabadidejének helyes felhasználásáról".

469 Az egyesület megalakulásának kimondása után megválasztották a tisztikart és a választmányt. A Légoltalmi Liga balassagyarmati csoportja 1940. május 17-én alakuló tanácsülést tartott, amelyen beszámoltak a megindult légoltalmi munkáról, az áprilisban jelentkezett 22 tagot felvették, s megalakították a női alcsoportot is. A város házainak és lakásainak helyszíni összeírását elvégezték, amelynek alapján megszervezték a házcsoportok légoltalmi őrségét. Ezt különben kötelezővé is tette az 1940. május 19-én megjelent honvédelmi miniszteri rendelet.

470 Újjáalakult a Nógrádvármegyei Gazda Egyesület is. Az 1940. január 15-i közgyűlésen Forster György országgyűlési képviselőt választották meg az egyesület elnökévé.

471 1940. január 30-án rendkívüli közgyűlést tartottak, amelyen módosították az egyesület alapszabályait.

472 Az igazgató választmány 1941. március 10-én határozatilag elfogadta hivatalos közlönye címének megváltoztatását és egy lapsegélyalap létesítését. A lapot Nógrádi Gazda címmel adták ki és havonta jelent meg.

473 A Nógrádvármegyei Gazda Egyesület 1941 márciusában felhívást intézett a vármegye lelkészeihez, tanítóihoz és jegyzőihez, hogy az egyesület fennállásának 60. évében lépjenek be a rendes tagok sorába.

474 Az 1941. július 18-i rendkívüli közgyűlésen Hanzély Ferenc szügyi birtokost választották elnöknek.

475 A balassagyarmati társadalmi egyesületek a felvidéki magyarság „önrendelkezési jogának megadásáért és az anyaországhoz való csatolásáért" 1938. szeptember 22-én nagygyűlést rendeztek az országzászló előtt. A gimnázium