Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

árusítható marha- és sertéshús, borjú nem; kedden csak birkahús mérhető; szerdán marha-, borjú- és birkahús árusítható, sertéshús nem; csütörtökön árusítható marha-, birka- és sertéshús, borjúhús nem. A valóságban azonban ennél sokkal rosszabb volt a helyzet, különösen az utolsó háborús években, hiszen az áruhiány akkor már olyan méreteket öltött, hogy a különféle hivatalos szabályozások elveszítették gyakorlati jelentőségüket. A lisztre, kenyérre, cukorra vonatkozó egyéb hivatalos korlátozások a lakosság egyre nagyobb részét elemi életfeltételeiben veszélyeztették.

449 A vásárlási könyvet 1941-től arra való hivatkozással vezették be, hogy az árufelhalmozásoknak elejét vegyék. A vásárlásokat azután a hatósági ellenőrzés megkönnyítése céljából bejegyezték a vásárlási könyvbe.

450 Ez a módszer bizonyos tekintetben még súlyosabban érintette a lakosság szegényebb rétegeit, mint a fejadagok megállapítása, mert az áruhiány bekövetkeztével lényegében senki sem gondoskodott róluk. Mindez azt eredményezte, hogy egy szűkebb és állandóan gazdagodó rétegen kívül a többség nemcsak élelmezési, hanem ruházkodási gondokkal is küszködött. Nem kevesen pedig a szó szoros értelmében éheztek és lerongyolódtak. A „győri program" mellett a Darányi-féle választójog is lelkes fogadtatásra talált a városi úri körökben.

451 A Darányi-kormány ugyan bevezette a titkos választójogot, de nem kötötte azt össze az általános választójoggal, sőt a választói cenzusok felemelésével ismételten szűkítette a választók számát.

452 Ennek ellenére a helyi sajtó „történelmi jelentőségűnek" minősítette az új választójogi törvényt. A megszorításokkal kapcsolatban pedig a következő magyarázatot adta olvasóinak, a választópolgároknak: „A legáltalánosabb választójog mellett is minden állam megvalósít olyan vállalkozásokat, amelyek az állami érdekek biztosítását szolgálják. És mert itt nagyarányú jogkiterjesztésről van szó, fontos és megnyugtató, hogy a tervezet kimondja, miszerint oly párt programjával, amely az állam és a társadalom rendjével ellentétben áll, országgyűlési képviselővé senki nem jelölhető."

453 A város politikai életében fontos eseménynek szánták Tahy László képviselői beszámolóját, amely a balassagyarmati gyermekjátszótér nyárfás ligetében rendezett gyűlés keretében zajlott le. A képviselőket elkísérte Ferry Tibor miniszteri osztálytanácsos és Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter is. Iványi Nándor párttárselnök megnyitó szavai után a képviselő mondott beszédet: „Balassagyarmat lakosságának hazaszeretete, jó magyarsága és vallásossága biztonságot nyújt arra nézve, hogy itt kilengések nem lesznek."

454 Rendzavarásra ugyan nem került sor, de a képviselő mondandójának lelkes fogadtatásáról sem nagyon lehetett beszélni. Nem véletlen, hogy a Nógrádi Hírlap elégedetlen a város lakosságának „a városi rendezvények" alatti magatartásával. Nem érdektelen a lap egyik későbbi ide vonatkozó eszmefuttatását részletesen idézni: „Régóta elnézem hazafias, nemzeti vagy társadalmi ünnepeinken, ahol városunk lakói nagy számban, tömött sorokban jelennek meg, de csak mint néma halak módjára bámészkodó atyafiak minden lelkesedés vagy tetszésnyilvánítás, taps, éljenzés nélkül, úgy hogy biztatásra juttatják csak a lelkesedés., az együttérzés hallható jeleit. így volt ez múlt hóban visszakerült felvidék visszacsatolásakor is. Az egész város kint volt a Nagyhídnál, csodálta vitéz hadseregünket ragyogó arccal, de nem tapsolt eléggé, éljenzett csak itt-ott. Ha nem ismernők hazafias érzésüket, bizonyos csalódással néznénk őket, aminthogy az idegeneknek ez is volt a benyomásuk."

455 A város lakossága belefáradt, belefásult a sok ünneplésbe, a sok politikai rendezvénybe, amikor a társadalmi