Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

bajok nem hogy nem szűntek meg, de egyre fokozódtak, mélyültek, és Ösztönösen érezték, hogy az országgyarapodás sem változtat ezen semmit, sőt csak mélyíti azokat. Nagyobb visszhangot kiváltó esemény a Magyar Nemzetiszocialista Párt — a Hungarista Mozgalom — balassagyarmati szervezetének a betiltása volt. (A belügyminiszter az egész országban betiltotta ezt a mozgalmat, illetve pártot.) Barna Gábor rendőrtanácsos, a balassagyarmati rendőrkapitányság vezetője 1939. február 23-án karhatalom kíséretében megjelent a párthelyiségben és az iratokat, tagsági jegyeket lefoglalta, a helyiséget lepecsételte. Ugyanakkor Csolány Lipót Pál orvos, a mozgalom vezetője és több párttag lakásán is házkutatást tartottak. „A rendőrtanácsos senkit sem internáltatott — írja a Nógrádi Hírlap —, mivel nem tartja őket eléggé veszélyeseknek, ellenben valamennyien rendőri megfigyelés alatt állnak, és gyanús viselkedésük esetén az internáló táborba kerülnek. Persze most, akik velők kacérkodtak tagadják nyilas voltukat."

456 Gróf Teleki Pál miniszterelnök újjászervezte a kormánypártot. Az országban népszerűtlenné vált Nemzeti Egység Pártja helyett megalakította a Magyar Élet Pártját, amelynek programjával indult az 1939-es választásokon.

457 1939. április 18-án tisztújító közgyűlés volt a városi képviselő-testületben. A vármegye élén bekövetkezett változás — Soldos Bélát az addigi alispán, Baross József váltotta fel a főispáni székben — személycseréket vont maga után a város élén is, mivel Horváth Sándor polgármester lett az új alispán. A polgármester ideiglenesen Vannay Béla lett.

458 Baross József első jelentős ténykedése a belügyminiszternek, Keresztes-Fischer Ferencnek a fogadása volt Balassagyarmaton. Keresztes-Fischer a Magyar Élet Pártja megyei szervezetének 1939. május 18-i pártgyűlésére érkezett, amelyet a múzeum előtti téren tartottak. A pártgyűlést báró Kray Pál kanonok plébános nyitotta meg, ezután a miniszter elmélkedett szólásra és vázolta a Teleki-kormány célkitűzéseit.

459 A belügyminiszter tulajdonképpen választási beszédet mondott, s ezzel kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a balassagyarmati választókerületbén a MÉP jelöltjét, báró Buttler Elemért nagy fölénnyel választották meg képviselőházi tagnak. A háború kitörése után a kormánypárton belül egy szélsőjobboldali csoport gyülekezett — élén Imrédy Béla volt miniszterelnökkel —, amely egyértelműen németbarát külpolitikát és ennek megfelelő belpolitikát követett. A kormánypárton belüli ellentétek nem utolsósorban a háborús fejlemények hatására odáig fajultak, hogy végül is Imrédy híveivel egyetemben 1940 október elején kilépett a MÉP-ből és megalakította a Magyar Megújulás Pártját.

460 Annak ellenére, hogy Balassagyarmaton Imrédyék számára kedvezőnek látszott a „szociális talaj", csak évekkel később tudták itt létrehozni pártjuk helyi csoportját. A Magyar Megújulás Pártja helyi szervezetének alakuló gyűlése 1944. április 23-án volt a Kaszinó Szálló nagytermében, amelyen Kégl Elemér nagycsalomjai földbirtokos elnökölt. Megnyitó szavai után Pintér Béla felvidéki országgyűlési képviselő tartott beszédet. Bejelentette, hogy Jaross Andor belügyminiszter üzenetével jött. „Nem olyan időket élünk — mondta —, hogy egyik párt a másiknak szemére vethesse, hogy tudta volna ő megoldani a kérdéseket, hanem együttműködésre van most szükség." Ezután kiosztották a belépési íveket azzal, hogyha tekintélyes számú párttag lesz, akkor maga Imrédy Béla országos pártelnök fog Balassagyarmaton beszédet tartani.

461