Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

Az 1930-as évek autóforgalmának megnövekedése — valamint az utak rossz állapota — szükségessé tették a városon keresztül haladó országút építését. Ennek a munkának volt köszönhető, hogy megépült a Nógrádverőce—'Balassagyarmat—Ipolytarnóc közötti új autóút.

435 A város rendezéséhez kapcsolódó közlekedési kérdések megbeszélésére a kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium 1944. augusztus 22-re értekezletet hívott össze Balassagyarmaton. Megegyeztek, hogy a vasúti pályaudvart nyugati irányba a sportpályáig kiterjesztik, s az ezen a szakaszon átvezető utakat aluljárókba terelik. Ezenkívül kijelölték az ipartelepítés céljaira alkalmas területeket is. Így a nyugati ipartelepek részére a vágóhíd melletti részt, a bolgárkertészet területét, keleten pedig a Springa-domhot. A nemzetközi műút várható forgalmának növekedése miatt örhalom és Csesztve felé terelőutakat szándékoztak építeni. Végül tervbe vették a város hosszú utcáinak keresztutcákkal való áttörését, illetőleg kiszélesítését is.

436 Ezek a tervek azonban szintén nem valósultak meg. A város vezetősége a háborús készülődés és a háború éveiben is meglehetősen sokat foglalkozott az utcák elnevezésével, illetve névváltoztatásával,

437 valamint emlékművek és emléktáblák felállításával. Valójában ezekre nem kevesebb időt és energiát fordítottak, mint a lakosság igényeit szolgáló építkezésekre. Ez a tevékenység a háborús propaganda céljai mellett azonban már azokat a változásokat is kifejezte, többé-kevésbé hűen tükrözte, amelyek révén a magyar uralkodó körök mind mélyebbre süllyedtek a fasizmus és a hitleri Németországgal való szövetség mocsarába. A hetivásárok és a napi piacok céljaira a piactér már nem volt megfelelő. Felvetődött a központban fekvő — és a piaci kereskedelemnek kicsinek mutatkozó — Óváros teret városrendezéssel megnagyobbítani. A város vezetősége foglalkozott a szétszórt piacok — külön volt az élelmiszer-, a fa- és terménypiac — összetelepítésével is.

438 A magyar ipar háborús vágányra való átállítása lényegében 1938-ban a Darányi-féle „győri-program" végrehajtásával kezdődött meg. A város és a vármegye vezetői nagy ovációval fogadták Darányi Kálmánnak, az új miniszterelnöknek ún. győri programját. „A győri beszéd hatása alatt áll az egész ország — írja a helyi lap —. A magyarság életének új korszakát nyitotta meg Darányi Kálmán, amikor bejelentette az ötéves munkatervet, amikor nyilvánosságra hozta az egymilliárd pengős beruházási programot." Ennek alapján — Nógrád megyében is — elrendelték a hadi szempontból fontos ipari anyagok bejelentési kötelezettségét, majd 1939 januárjában az összes jelentős készletre kiterjesztették azt.

439 A Teleki-kormány 1939. szeptember 1-én bevezette a hadiüzemi rendszert, amelynek értelmében a munkásokat katonai fegyelem és törvények alá vonták, várható megmozdulásaik és bérköveteléseik esetére pedig brutális katonai eszközök alkalmazását helyezték kilátásba.

440 Balassagyarmaton hadiüzemmé nyilvánították többek között a villamoserőművet, a postát, a vasutat, a nyomdát és a fémipari üzemeket, helyesebben műhelyeket. A megrendelést az állam adta, ezek az üzemek teljes kapacitással bekapcsolódtak az ország haditermeléséibe.

441 A város forgalma — az első bécsi döntés alapján visszacsatolt területeknek a gazdasági életbe való kapcsolódásával — átmenetileg kétségtelenül fellendült. Ennek fokozása érdekében a város vezetői szorgalmazták, hogy a „felvidéki részen" működő körjegyzőséget szüntessék meg, pontosabban helyezzék át Balassagyarmatra. Ügy vélték ugyanis, hogy a vidék lakossága — hivatalos 25* 387