Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

nagyi épületet használták fel. Az átalakítási munkálatokat Zsarnóczay János államépítészeti főmérnök irányította. Az 1937-es évben megépült a szaléziak új rendháza — a szalézi templom és az intézet között —, amely szintén Magos Dezső építészmérnök munkája volt. Az új rendház 34 000 pengőbe került.

422 A város ezekben az években nemcsak hosszában, hanem széltében is kezdett terjeszkedni.

423 Így keletkezett a vasúton innen a Tisztviselő-telep, a vasúton túl pedig a Süvítő-telep. Ez a városnak észak—déli irányú kiterjedését eredményezte, mert addig csak az Ipoly mentén, kelet—nyugati irányban fejlődött.

424 A Süvítő-telep egy ideig elhanyagolt városrész volt, az utcák kövezetlenek voltak, sőt még villanyvilágítása sem volt, de hiányzott az óvoda, továbbá a kereskedelmi hálózat is. Boltjai a Szügyi út felé épültek, ahol a forgalom lebonyolódott. Amikor a Szügyi utat kockakövekkel kirakták, senki nem gondolt arra, hogy a vasúton át vezető országút mellé gyalogjárdát is építsenek. A Süvítő-telep lakói gyakran fordultak panaszukkal a város vezetőihez.

425 1939. február 25-én az iparügyi miniszter által kiküldött miniszteri bizottság azzal a módosítással hagyta jóvá Balassagyarmat városrendezési tervét, hogy a kórházzal szemben fekvő vásártér területét nem honvédlaktanya, hanem lakóházépítés céljára tartják fenn.

426 Ennek alapján egy nagyobb arányú építkezés körvonalai bontakoztak ki. A városi közgyűlés 1941. május 12-i ülésén ismételten foglalkozott a kultúrház megépítésének a tervével is. A Nemzeti Szálloda tatarozására és modernizálására, valamint a telken létesítendő kultúrház céljaira tervpályázatot készíttetett. Két budapesti építész adott be tervet és ennek alapján 25 évi időre szóló 250 000 pengő összegű amortizációs kölcsön felvételét határozta el a városi képviselő-testület.

427 A kultúrház építésének a terve, illetőleg a terv kivitelezése azonban ezen a ponton újból megrekedt. 1942. szeptember 6-án bírálta el a képviselő-testület egy kétemeletes bérház, valamint egy kertes lakóház építésének árajánlatát és a munkálatok kiadását. Fedezetül a város a MABI-tól 200 000 pengő kölcsönt vett fel és elhatározta további 100 000 pengős kölcsön felvételét is.

428 Az újonnan megépített városi bérházban a Közellátási Hivatal részére 8 szobát és egyéb helyiségeiket biztosítottak 4600 pengő bérért. Ezt a főispán rendelte el, tekintettel az új beszolgáltatási rendelettel kapcsolatos közellátási létszám emelkedésére.

429 De itt bérelt 4 szobát évi 2400 pengő bérért az Állatforgalmi Központ is, sőt a tanfelügyelői hivatalt is ennek az épületnek a 4 szobájában helyezték el 2000 pengő bérért. Így ez az épület sem enyhítette érdemlegesen a lakásgondokat, ugyanakkor évi 9000 pengővel növekedett a város bevétele.

430 A hivatali helyiségek mellett azonban lakásokat is kialakítottak az új bérházban.

431 A balassagyarmati közjóléti szövetkezet a régi vásártér egy részét birtokba vette — a kórház elől a vásárteret áthelyezték a Szügyi útra, a Süvítőtelep és a Nyírj es-puszta közé —, illetve átengedte az ONCSÁ-nak. Ezeken a kertművelésre alkalmas 300—300 négyszögöles telkeken téglából, szigetelten 12 házat épített sokgyermekes családok részére. Egy-egy házban, modern tetőzet alatt l-l szoba és hálófülke, valamint konyha és kamra volt. Ezenkívül kétkét házhoz egy közös kút is tartozott. A juttatott házak — házanként 9000 pengős — költségeit 30 éves havi törlesztés formájában vetették ki a lakókra.

432 Később a városban még további 10 ONCSA-házat építettek az előző tapasztalatok figyelembevételével.

433 A város vezetői még a háború utolsó évében is terveztek nagyobb bérházat építeni, de a kivitelezésére a front gyors előrehaladása miatt már nem került sor.

434