Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

Sajó Lajos ügyvezető igazgató jelentésében beszámolt arról, hogy az amerikai Vöröskereszt visszavonulása következtében az egész intézetről az igazgatóságnak kellett gondoskodnia, az amerikai Vöröskereszt ugyanis eddig nagymértékben segítette az intézetet.

414 A gyermekvédő szövetséget a város is támogatta anyagilag: 1923-ban tagdíj címén 30 000 koronát és segély címén 22 000 koronát utalt át a szövetség részére.

415 A csecsemővédő intézet egyre inkább népszerű lett a kisgyermekes anyák körében, a született gyermekeknek mintegy 80 %-át vitték rendszeres ellenőrzésre és vizsgálatra. Az intézet hatása mutatkozott a gyermekhalandóság kedvező alakulásában is.

416 Segélyt is nyújtott az intézet: csecsemőkelengyét, gyermekruhát, szoptatási jutalmat, póttápszert az anyáknak, a csecsemőknek szappant és gyógyszert. A segélyakciók során összegyűlt ruhaneműkből, élelmiszerekből is juttattak a rászorulóknak. 1926-ban jött létre a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete. Még ebben az évben megkezdte működését egy mentőkocsival — mint az egyesület második működő állomása — a VOME mentőállomása Balassagyarmaton.

417 A megye adott az állomásnak garázst ós szolgálati helyiséget a gépkocsivezetőknek. A mentőorvosi szolgálatot — önkéntes alapon — a kórház másodorvosai és szigorlói látták el.

418 A mentőegyesület számára 1928-ban új nagy betegszállító autót szereztek be.

419 Az egészségügy szolgálatában két gyógyszertár működött a városban. Egy harmadik felállítását azzal indokolták, hogy a városnak nagy a vonzáskörzete és — a fogorvosokat és az állatorvosokat is beleszámítva — 20—22 orvos praktizált a városban, ugyanakkor a közegészségügyi intézmények is állandóan erősödtek. A városi képviselő-testület már 1926-ban elutasította a harmadik gyógyszertár felállításának kérését, amelyet a Süvítőntelepre terveztek, majd 1929-ben a népjóléti miniszter függesztette fel az új gyógyszertári jogosítványok engedélyezését.

420 A háborús készülődés és a második világháború évei A 30-as évek derekán, majd különösen a kezdődő háborús konjunktúra hatására az élénkülés jelei mutatkoztak a város gazdasági életében. Ezeket a változásokat észleli a helyi sajtó is. A Nógrádi Hírlap nem csekély megelégedettséggel állapítja meg már 1936-ban, hogy „örvendetesen változik városunk főutcájának képe, mióta középületeink, banképületünk homlokzatukat tataroztatják és az aszfaltjárdát javítják, utcákat köveznek. Több mint 10 éve nem volt ilyen lázas tevékenység. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a hatósági kezdet után a magántevékenység is kezdetét VesziyRemélj ük, hogy a gimnázium és a polgári iskola tatarozása még az idén meglesz." Ugyanakkor még a lap sem hallgathatta el teljesen, hogy a fentebbi jelenségek ellenére változatlanul súlyos gondot jelentett a lakáskérdés: „Van egy égető probléma, amely nemcsak műszaki, hanem szociális kérdés is: ez a lakáskérdés. Ebben a tekintetben városunkban nagyon szomorú a helyzet. Az utóbbi időben a lakástermelés a legalacsonyabbra csökkent. A régi házak olyan állapotban vannak, hogy lakni bennük élet és egészség elleni vétek. Alig van egy olyan ház, amely ne lenne nedves. Szigetelésük a jelenlegi helyzetben majdnem lehetetlen."

421 Mind új középületek, mind magánlakások is épültek a városban. 1936. november 14-én került sor a vitézi székház átadására. Erre a célra a vármegye tulajdonában levő Nádor utca 2. szám alatti házat, az egykori vármegyei vár25 Balassagyarmat története 385