Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

végéhez terasz a tüdőbetegek részére. Ekkor határozta el a törvényhatósági bizottság a 40 ágyas szülészeti pavilon építését is. A költségek legnagyobb részét a Népjóléti Minisztérium vállalta. Az épületet — a sebészeti pavilon meghosszabításaként — 1927-ben adták át rendeltetésének.

405 Majd Wáldner Gyula műegyetemi tanár, országos hírű tervező tervei szerint 200 nőbeteg számára épült új, modern elmeosztály. Az elmebetegek pavilonját és a központi konyha épületét 1929. október 14-én adták át rend éltetés ének 406 a régi konyha helyén pedig a szemészeti osztály nyert elhelyezést. 1929-ben a sebészet ismét bővült úgy, hogy a műtőpavilonra emeletet építettek.

407 A balassagyarmati képviselő-testület 1930. április 29-i ülésén is foglalkozott a kórház bővítésével. Mégpedig egy fertőzőbeteg-osztály felállítását tervezte, amelynek költségeit fele-fele arányban a Népjóléti Minisztérium, illetve a város vállalta volna.

408 A mindinkább növekvő balesetek száma miatt a sebészeti osztály már kevésnek bizonyult, ezért 1935-ben bővítés vált szükségessé. A rendelkezésre álló anyagi eszközök viszont csak azt tették lehetővé, hogy hozzáépítéssel — a földszinten és az emeleten — egy-egy 14 ágyas kórtermet építsenek kezelővel, tálalóval, fürdőszobával és a második emeleten három orvosi szobával.

409 Az 1935. december 5-én összeülő vármegyei közgyűlésen ünnepelték dr. Kenessey Albert igazgató főorvos 10 éves igazgatói jubileumát. Érdemeit Baross József alispán méltatta, mely szerint ,ja vármegye legszebb, legnagyobb szociális intézményének tekintélyét, kibővítését" köszönhették a főorvosnak. Ezután Hanzély Gyula, majd Pályi Pál méltatták az ünnepelt érdemeit.

410 1941 január első hetében megnyüt az 50 ágyas fertőző osztály. Ezáltal a kórház ágyszáma 908-ra emelkedett. A kórház felszerelése a leltári és fogyóanyagok tekintetében jónak volt mondható. Ágyanként 12 lepedő volt részben az osztályokra kiadva, részben a központi raktárban tárolva. Ágyanként 2 gyapjútakaró, 1 lószőr- és 2 tollpáma, testi fehérneműből 6—6 db és 1—1 darab matrac volt. Ezért szívesen mutatták be a kórházat a városba érkezett vendégeknek, akik ezt a lehetőséget ki is használták. Szinte nem járt Balassagyarmaton olyan vendég, aki nem látogatta volna meg a kórhazat. Amint azonban az ország 1941-ben belesodródott a világháborúba, a kórháznál is felléptek azok a nehézségek, amelyek az ország minden kórházát érintették a behívások által és az ország hadigazdálkodása révén.

411 A város másik egészségügyi objektuma, illetve intézménye az Egészségvédő Intézet, az egészségház volt. Az egészségházban működött a tüdőbeteg- és a nemibeteg-gondozó, a tanácsadó iroda és az iskolaorvosi rendelő. Ez utóbbi részére tervbe vették az iskolafürdő létesítését. A társadalmi összefogás érdekében megalakították az Egészségvédelmi Egyesületet is, amelynek 1934-ben megyei viszonylatban 1053 tagja volt.

412 A tüdőbeteg-gondozó intézetben állandóan 25—30 beteget gyógykezeltek, és többszöröse volt ennek a vizsgált betegek száma. A gondozónő az állandó kezelés alatt álló betegeket rendszeresen meglátogatta. A betegeket segélyben részesítették és — gyorsabb gyógyulásuk érdekében — gyógyszereket, tejet és húst is osztottak ki.

413 A Stefánia Szövetség látta el Balassagyarmaton az anya- és csecsemővédelmet. Az 1922. június 25-én tartott igazgatósági ülésen megemlékeztek Pedlow kapitányról, aki biztosította a Stefánia Szövetség vármegyei fiókjának gazdag felszerelését. A helyiségek biztosítása Nagy Mihály alispán érdeme volt.