Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

amelyen részt vett a Ferencvárosi Torna Club, a Műegyetemi Atlétikai és Football Club és a Lapterjesztők Sport Club. 393 A Magyar Turista Egyesület balassagyarmati szakosztálya 1925-ben ala­kult meg. 394 1936. február 23-án Turista-napot rendeztek Balassagyarmaton, amelyen megjelentek a Magyar Turista Egyesület elnökségének tagjai, köztük Cholnöky Jenő egyetemi tanár, aki Japánról tartott előadást. A vendégeket a balassagyarmati szakosztály nevében Szász Lajos gimnáziumi tanár üdvözölte. Erre a rendezvényre azért került so,r, hogy újra életet és lendületet adjanak ennek a sportnak, mert a helyi turista szakosztály létszáma az első felbuzdu­lás lelohadtávai erősen megcsappant. 395 1934-ben Balassagyarmaton megkezdték a sportuszoda és a strand építését. A Hajós Alfréd műépítész tervei alapján, Magos Dezső építészmérnök irányí­tása mellett készült létesítményt 1935 tavaszán adták át rendeltetésének. 396 A nagy medence 3^3 méter hosszú és 10.méter széles volt, amely így úszóverse­nyek lebonyolítására is alkalmasnak bizonyult. Mellette egy kisebb medence épült a gyerekek számára. Az ünnepélyes megnyitás alkalmából a Magyar Űszó Szövetség úszóversenyt és vízilabda-mérkőzést rendezett fővárosi spor­tolókkal és helyi résztvevőkkel. 397 Még abban az évben — szeptember 1-én — országos úszóversenyre is sor került Balassagyarmaton. A Balassi Bálint ván­dordíjért a következő budapesti egyesületek versengtek: az UTE, az FTC, a MUE és a BEAC. 398 A Balassagyarmati Kereskedők Egyesülete helyiségeiben — a Népbank épü­letében — 1936. december 29-én szimultán sakkversenyre került sor, amely Sterh mester és a város legjobb sakkozói között játszódott le. A mester 15 táblán játszott, amelyből 13 táblán győzött, egyen vereséget szenvedett és egy játszma döntetlenül végződött. A szimultán előtt a mester előadást tar­tott, a Magyar Sakk Szövetség üdvözletét tolmácsolta és annak a reményének adott kifejezést, hogy Balassagyarmaton is rövidesen megalakul a sakk-kör. 399 A Lóversenyegylet az első versenyét 1921. október 15-—16^án rendezte. A kóvári úton elterülő pályát szabályszerűen felállított tribünnel és totalizatőr géppel látták el. A rendezés Fejér József földbirtokos érdeme volt, aki a Lóversenyegylet megalakításában is nagy szerepet játszott. 400 Az évről évre megrendezett lóversenyek hírül mentek az országban és ezekre már az ország távolabbi vidékeiről is érkeztek versenylovak. 1922-ben még csak 10 idegen ló futott, egy év múlva már 26 ló.vett részt a versenyen. 401 Bármennyire is jelentős sportéletet igyekezett a városban a Nógrádmegyei Testnevelési Bizottság kialakítani, az nem sikerült. Ennek okait, illetőleg kö­rülményeit a Nógrádi Hírlap az alábbiakban próbálta megvilágítani: „Vessünk tekintetet Balassagyarmat város sportéletének múltjára s látm" fogjuk, hogy — bár a sport egyes ágai, olykor-olykor fellendülőben voltak —... egy igazán vi­rágzó sportéletről — sajnos nem beszélhetünk. Nem azért mintha a sport gya­korlására kellő alanyok hiányoznának! Nem! Hiszen a helybeli gimnázium tornatanára, Dobó József lelkes odaadással neveli az erőteljesebbnél erőtelje­sebb, athletikában edzett ifjakat Magyarország atlétáinak pótlására. De hiány­zik ezeknek sajnos a továbbfejlesztés lehetősége.. " m Az egészségügy legfontosabb intézménye a Miária Valéria 'kórház volt, ahol 1922-ben szervezték újjá a bőr- és nemibeteg osztályt. 403 A kórházat Bogdán Aladár vezette megalakulásától 1925. június 25-én történt nyugalomba vonu­lásáig. A kórház új igazgató főorvosa, Kenessey Albert 1925. június 15nén fog­lalta el állását. 404 Még ugyanazon évben épült a belgyógyászati pavilon déli

Next

/
Thumbnails
Contents