Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

képviselő-testületi ülésen a város a következő anyagi támogatást igérte a Vár­megyei Múzeumi Társulatnak: a múzeum épületének rendbehozása után a karbantartási összeg felét, világításra 1500 hektowatt áramdíjat, fűtésre 200 q tűzifát, valamint egy 'tisztviselő tiszeletdíja felének kifizetését. Ezzel szemben a múzeumban rendezendő előadások vagy kiállítások tiszta jövedelmének felé­vel a város rendelkezik. 380 A múzeum épületének helyreállítása 1926^ban való­sult meg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 593 millió koronás állam­segélyéből, amely összegből a termek freskókkal való díszítését is el lehetett végezni. A helyreállítási munkálatok befejezése után a választmányi ülés a megye lakosságához fordult régi kiadványok, múzeumi tárgyak gyűjtése érde­kében, a közel 30 000 kötetes könyvtár ugyanis kiegészítésre szorult. De szinte teljesen újból kellett szervezni a múzeum történelmi, képtári, néprajzi, erek­lyetári, természetrajzi stb. osztályait is. A szóban forgó felhívás a következő anyagok gyűjtését szorgalmazta: őskori, réz- és bronzkori, népvándorlás és kö­zépkori tárgyak, egyházművészeti emlékek minden korból, művelődéstörténeti, szépművészeti és hadi emlékek, régi pénzek és érmék, régi bútorok, öltönyök, edények, díszmunkák, néprajzi tárgyak, könyvek, ereklyetárgyak, természet­rajzi tárgyak. A felhívás alapján — természetesen már egyesek által előbb is — megindult a gyűjtés a múzeum berendezése érdekében. Az előcsarnokban el­helyezték az alapító Nagy Iván mellszobrát. Kondor Vilm os igazga ÍQ-fi40 darab­ból álló paleontológiái és őskori gyűjteményt hozott létre. Megindult a könyv­tárhelység berendezése a már előbb átvett könyvtári anyaggal Nagy Iván, Szontágh Pál és Pintér Sándor könyvtárából. 381 A tervezettel — 1927 május — ellentétben csak 1931. november 29-én történt meg a múzeum ünnepélyes megnyitása és a közcélra történő átadása. 382 1933. május 4-én a városi képvi­selő-testület a múzeum társulati jellegét megszüntette és a továbbikiban a város gondoskodott a fenntartásáról. 383 Palóc faházat és udvart helyeztek el a a múzeum mögött. 384 A múzeum a második világháború alatt súlyosan káro­sodott, a pajta elpusztult, a faház megsérült és az épületek berendezése is meg­semmisült. 385 A Balassagyarmaton folyó sportélet elsősorban az értelmiségi, alkalmazotti körökre, a tanulóifjúságra és az iparos fiatalokra terjedt ki. 1920-ban az or­szágos MOVE és az Országos Testnevelési Tanács anyagi támogatásával alakult a balassagyarmati MOVE sportegyesület. A MOVE építette fel Balassagyar­maton a sporttelepet is. 380 A MOVE sportegyesületnek volt labdarúgó-csapata, torna, vívó és birkózó szakosztálya. Az edzéseket a Balassi Bálint Gimnázium és polgári iskola tornatermében tartották, különösen a téli időszakban. 387 Működött a városban egy másik sportegyesület is Balassagyarmati Torna Egylet néven. 388 A labdarúgók a Váci TE csapatával játszották pályaavató mér­kőzésüket, amelyet a váciak 7 : 6 arányban megnyertek. 389 1932-ben a balassa­gyarmati MOVE és a Balassagyarmati Torna Egylet egyesült, illetőleg Balassa Torna és Sportegyesület néven alakult újjá. Ez az egyesület a háború végéig működött, labdarúgó-csapiata a nemzeti bajnokság III. osztályában szere­pelt. 390 A MOVE sportegyesület helyi tenisz szakosztálya eredményesen műkö­dött, az 1930. évi nyári országos versenyen Óbudán, Gödöllővel holtverseny­ben, az első lett. 391 Az 1940. július 17 és 23 között megrendezett városi ver­seny is azt bizonyította, hogy nagy érdeklődés volt a tenisz iránt a városban. 392 Országos ökölvívó mérkőzésekre, illetve ökölvívó versenyre került sor a BTE versenyzői részvételével és az egyesület rendezésében 1921. június 25—26-án,

Next

/
Thumbnails
Contents