Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

tatlan költő, Madách Imre szülőfaluja, a nógrádmegyei Alsósztregova község ... — számolt be a korabeli sajtó — Madách Imre hamvai eddig a régi köztemető kriptájában pihentek és a nagy halott számára unokája, Lázár Pálné Madách Lola most új sírboltot építtetett, az ősi Madáchnkastély parkjában."

36

* A vármegye elhatározta, mivel Madách Imre bölcsője és sírja, Alsósztregova csehszlovák területre esik, székhelyén, Balassagyarmaton — az író egykori politikai szereplésének színhelyén — szobrot emel, amelyet Sidló Ferenc, a Képzőművészeti Főiskola tanára készített el.

367 Igen tevékenyen működött a városban a Dalegylet is. A Nógrádi Hírlap így méltatta hangversenyeit: „Megszoktuk már, hogy a Dalegylet által rendezett hangverseny mindig kiváló élvezettel, gyönyörűséggel kapcsolatos, sőt művészeti esemény számba megy."

368 A Dalegylet 1924. január 12-én rendezett hangversenyén megjelent Vidor József, az Országos Dalszövetség titkára, fővárosi énekszakfelügyelő is. Vidor József a hangverseny után a régi tagoknak — azoknak, akik 10, 20, 30, éve tagjai a Dalegyletnek — kitüntetéseket adott át.

369 A dalárda sikeresen szerepelt az 1927. augusztus 15-i szegedi országos versenyen, ahol 150 énekkar mutatta be műsorát.

370 Az 1944. július 23-án tartott közgyűlésen Szabó József István arról számolt be, hogy a Dalegylet működését akadályozta az a körülmény, hogy férfi tagjait egymás után hívták be katonának, a többieknek pedig a próbákra járásra nem volt idejük, ami a jó szereplés alapja. Á háború éveiben rendszeres próbákat már csak az egyes nagyobb műsorok előtt tartottak.

371 A város iparos és vasutas polgárai elhatározták, hogy „a magyar dal ápolására és terjesztésére" az ipartestület kebelében újjászervezik a Balassagyarmati Polgári Dalkört. Újjáalakuló közgyűlésüket 1921. február 27-én tartották az ipartestület helyiségében. A dalkör hetven taggal kezdte meg munkáját. A kulturális élet színesebbé tételében valamelyest szerepet játszott Sajó Vilmos 46 tagú színtársulata is, amely időnként felkereste a várost és szezonális előadásokat tartott, amelyekre bérleti rendszert is bevezetett.

372 Műsorukon elsősorban operettek — a Csárdáskirálynő, az Aranymadár, A drótostót, a Denevér stb. — és a kor szellemének megfelelő színművek — a Diadalmas asszony, az Ártatlan Don Jüan, a Hárem stb. — szerepeltek.

373 A városban képzőművészeti kiállításokat is rendeztek. 1921. szeptember 22-én zárult a Madách Mike olajfestményeiből rendezett kiállítás.

374 A város két szülöttének, Gellén Aladárné Bogdán Marianne-nak és Hermann Ádámnak képeiből 1923 decemberében a városháza termében rendeztek kiállitást.

375 1929. június 16-án a városháza nagytermében négy országosan is ismert festőművész alkotásait — Edvi Illés Ödön történelmi képeit, Barkász Lajos tájképeit, Kacziány Aladár tájképeit és Ungváry Sándor freskóit — állították ki.

376 A Magyar Képírók Társaságának kiállítását 1935. december 1-én nyitották meg a Nagy Iván Múzeum dísztermében. A társaság azokat a képeket állította ki, amelyeket tagjai a Nógrád megyei nyári tanulmányútjukon vagy annak hatására, otthon készítettek. Bemutattak 40 olaj, 80 vízfestményt és grafikát.

377 A Nagy Iván örökségéből felépült múzeum a háború alatt sokat károsodott. Az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása után pedig itt helyezkedett el átmenetileg a rendőrség és a csendőrség is.

378 Az 1922. márciusi múzeumi választmányi ülésen mondták ki, hogy a csendőrségnek az épületből való kivonulása után nem fogadnak el semmiféle bérösszeget, de követelik a kincstártól az épület helyreállítását és a múzeum mielőbbi rendeltetésszerű működésének a biztosítását.

379 Az 1925. május 7-i