Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

került sor. A központból részt vettek a közgyűlésen Eleőd Ákos alelnök, Vass Kálmán szakcsoport elnök és Farkas Elek központi tanácstag. A gyűlést Kutassy Dániel gyógyszerész nyitotta meg és az előkészítő bizottság nevében átadta a szót Farkas Eleknek, aki a szövetség célját vázolta. „A szövetség célja — hangoztatta Farkas — a magyar keresztény kereskedők és iparosok erkölcsi és anyagi érdekeit megvédeni és kiszabadítani azon befolyások alól, amelyek eddigelé csak destruktív módon hatottak hitelünk alapjaira."

201 Sztranyavszky Sándor főispán a kereskedelmi szervezetek helyzetéről is beszámolt a miniszterelnöknek. „Első helyen áll — írta jelentésében — a Hangya ... eredménnyel és sikerrel teljesítvén a reá váró feladatot. Az Országos Központi Hitelszövetkezet ... azért távolról sem bír azzal a szervezettséggel és erővel, amellyel akkor bírhatna, ha a vezetők személye annak idején szerencsésebben lett volna megválasztva. A Hangya, Központi Hitelszövetkezet és Futura bevonásával 1920-ban megalakítottuk, fele részben helyi érdekeltségből, a Nógrádvármegyei Szövetkezeti Áruforgalmi Részvénytársaságot, mely rövid két esztendei működés alatt a gabonakereskedelmet több mint 50 % erejéig a maga kezében összpontosítja. A gyapjúkereskedelemnek is 60 %-a a folyó évben már ezen intézeten keresztül bonyolíttatott le. A vármegye keresztény gazdái és birtokosai közvetlen érintkezésben vannak nevezett intézettel és a kisgazdákat pedig a Hangya Szövetkezetek útján törekszünk keresztény kereskedelem irányába terelni. Ezen részvénytársaság személyes felügyeletem alatt áll, mivel annak — a központból delegált Meskó Pál Hangya igazgatóval együtt — társelnöke vagyok. Ezen vállalat bekapcsolódik az előbb vázolt Balassagyarmati Takarékpénztárba is .. ."

202 Az áruforgalmi részvénytársaság 1919 őszén alakult meg Balassagyarmaton 1 milliós alaptőkével. A vállalkozás élelmi, háztartási, ruházati cikkek forgalmazásával foglalkozott. A célját akkor a következőkben határozták meg: „A tisztességes magyar kereskedelmet akarja az egészséges verseny által a békebeli nívóra emelni, a lánckereskedők és árdrágítók karmaiból kiragadni." A részvénytársaság igazgatójának Himler Gézát, ügyészének Müller Bélát választották.

203 Az 1923. évi közgyűlés elhatározta, hogy az alaptőkét 10 millió koronára emelik fel. Ugyanakkor Ipolyi-Keller Gyula nyugalmazott államtitkárt, központi elnökigazgatót társelnökké, gróf Bethlen Sándor nyugalmazott főispánt és Kozma Ferenc gazdasági főtanácsost, központi pénzügyi igazgatót az igazgatóság tagjává választották. Az igazgatóságnak ugyanis két tagja, Baross Rudolf OKH igazgató és Huszár Aladár főispán állásáról lemondott. Az előbbi Szegedre, az OKH kirendeltségére került, az utóbbi Esztergom és Komárom vármegyék főispánja lett.

204 A Nógrádvármegyei Korcsmárosok és Italmérők Árubeszerzési és Fogyasztási Szövetkezetének alakuló közgyűlését 1920. június 27^én tartották Balassagyarmaton. A szövetkezet 400 üzletrészét kizárólag városi és megyebeli kocsmárosok és vendéglősök jegyezték. A szövetkezet célja, hogy „a vendéglősöket és ezzel kapcsolatban a vevőközönséget is megóvja az utóbbi években tapasztalt árhullámzások veszélyétől akként, hogy tagjai évi szükségletét egyre nagyobb mennyiségben, szüreti áron vásárolt borvételével fedezi és a tagoknak módot nyújt az év folyamán beállható árhullámzásokra és spekulációkra való tekintet nélkül olcsó és jóminőségű bort rendelkezésre bocsajtani ós azt részükre pincészetileg is kezelni. A szövetkezet igazgatósága ezen alakulással a köz és tisztességes magánérdek hathatós védelmét véli előmozdítani."

205