Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA
[van] egy kísérlet — amely arra irányul, hogy nevezett takarékpénztárat önállóságától megfosztva, affiliálja [leányvállalattá tegye] a Magyar Altalános Hitelbank... bízom abban, hogy a részvényeseik között meglesz a többségem arra, hogy a Hitelbank által való felfalatásától az intézetet megmenthessem... Ez a pénzintézet minden nehézséget leküzdött és erő, reális alap tekintetében a vidéki pénzintézetek között első helyen áll." 192 A Balassagyarmati Takarékpénztár alaptőkéje 1922-ben már 2 400 000 korona, a betétek összege betétkönyvekben 32 192 025 korona, folyószámlán 17 566 059 korona volt. 193 1923. szeptember 26-án ünnepi jellegű ülést tartott az igazgatóság, amelyen visszapillantottak a Takarékpénztár vezérigazgatójának, Kreutz Emilnek az intézet élén 'eltöltött 10 esztendős munkásságára. Az igazgatóság elhatározta, hogy rövidesen rendkívüli közgyűlésre hívja össze a részvényeseket és javaslatot tesz a részvények nagyobb összegű felemelésére. 194 Kreutz Emil vezérigazgató az 1924. április 24-én tartott közgyűlésen referált arról az egyezségről — erről szólt a főispán miniszterelnökhöz írt levele —, amelyet a Magyar Altalános Hitelbankkal kötöttek három évre. E szerint a Takarékpénztár átad a Hitelbanknak 500 részvényt és kap 75 millió korona hitelt, valamint 25 millió lombardhitelt. A tagság tudomásul vette az alaptőkének 100 millió koronára való felemelését is. Ugyanakkor ismertette Sztranyavszky Sándor levelét, amelyben lemondott igazgatósági tagságáról. 195 A város egyik legrégibb pénzintézete, a Balassagyarmati Népbank, 1922. március 12-én tartotta félszázados jubileumi közgyűlését, amelyen Madách Emánuel nyugalmazott államtitkár elnökölt. A bank történetét Hanzély Gyula igazgató ismertette. A közgyűlés elhatározta, hogy az intézet 2 millió korona alaptőkéjét — új részvények kibocsátásával — 4 millió koronára emeli. 196 Az Egyesült Takarékpénztár és Népbank Rt. — a két pénzintézet ugyanis egyesült — jelentősége megnőtt a város pénzügyi életében. 197 A felsorolt pénzintézeteken kívül mások is foglalkoztak pénzügyletekkel, amelyekről a helyi sajtó a következőképpen írt: „A síberek és valutaspekulánsok tenyésztésére hatóságunk azt a hibát követte el, hogy városunkban egy rakás zugbankra adott engedélyt, ahol 20—25 ember él dologtalanul s pénzbeváltással foglalkozik, holott ezt a pénzintézetek is elintézték eddig folyószámlákkal, valuta beváltással." 198 Közvetlenül az ellenforradalom hatalomra jutása idején nagyarányú valutaspekulációk mentek végbe iá balassagyarmati börzén. A spekulánsok a korona árfolyamának esésére és a sökol — csehszlovák pénznem — árfolyamának emelkedésére számítva az utóbbiból nagyobb összeget vásároltak. 199 A gazdasági fellendülés időszakában a vidéki bankok 18%-os kamatot szedtek a kölcsönvett összegek után. Ennek okát a helyi sajtó a következőkben látta: „A pénz drágaságot is, amint minden drágaságot az okozza, hogy a pénz sok közvetítésen megy keresztül míg a hitelre szorulókhoz jut. Miért nem tudunk mi balassagyarmati bankok a Nemzeti Banktól közvetlenül pénzt kapni kihelyezésre ... A bankuzsora letörésénél nagy segítségre lehetnének a bíróságok is, akik a peresített váltóknál s kölcsönöknél megállapítanák az uzsora jelleget .. ." 20 ° A kereskedelem helyi egyesületei és gazdasági szervezetei is létrejöttek az ellenforradalom kezdetén és részt vállaltak az ellenforradalmi rendszer gazdasági és társadalmi konszolidációjában. Az említett kereskedelmi egyesületek sorában az egyik legjelentősebb a Baross Szövetség volt. A Baross Szövetség balassagyarmati fiókegyesületének alakuló közgyűlésére 1920. május 30-án 23* 355
