Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

mint a Magyar Nemzeti Bank Fiókja. Hitelt elsősorban a földbirtokosoknak és a balassagyarmati kisebb jelentőségű tőkés vállalkozásoknak juttattak, illetve szolgáltattak.

182 A Nemzeti Hitelintézet Rt. Balassagyarmaton a Rákóczi fejedelem út 36. számú — Nisztler-féle — házban nyitotta meg fiókját 1921ben. A fiókintézet megkezdte a részvényjegyzéseket és működési jogköre kiterjedt mindazon bankügyletekre, amelyekkel az anyaintézet is foglalkozott. Testvérintézete a Nemzeti Általános Biztosító Rt., amelynek vezérképviselete a fióknál volt, ahol különböző biztosításokat köthettek.

183 A Nemzeti Hitelintézet régi vezetősége és igazgatósága 1922-ben lemondott, és a pénzügyminiszter a Hitelintézet vezetését a Pénzintézeti Központ kiküldötteire, Bedő Sándor udvari tanácsosra és Windisch Hermanra, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatójára bízta.

184 A kormány hitelszövetkezetek felállításával kívánta a mezőgazdaságnak nyújtandó hitel ügyét rendezi és a 100 holdon felüli birtokokat tömöríteni a válság elkerülése végett. Sztranyavszky Sándor főispánnak sikerült az illetékes tényezőket megnyernie, hogy — az országban felállítandó öt körzeten kívül és függetlenül — Balassagyarmaton állítsanak fel a vármegye gazdasági egysége részére egy hatodik központot is. így jött létre a városban a körzeti hitelszövetkezet, amelynek alakuló közgyűlésére 1924. február 19-én került sor.

185 Ezen megjelent Sztranyavszky Sándor, a vármegyei mezőgazdasági bizottság elnöke. Borsody Sándor, az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatója, aki az alakuló közgyűlést megnyitotta. Bejelentette, hogy 98 tag összesen 441 000 000 korona alaptőkével kívánja a szövetkezetet megalakítani, de ez az összeg még növekedett az Országos Központi Hitelszövetkezet által lejegyzett 100 000 000 korona alaptőkével és két járás ismeretlen összegű jegyzésével. A közgyűlés a szövetkezet cégmegnevezését: „Nógrád és Hont vármegyei körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja" névben állapította meg.

186 Az 1927. április 23-án tartott közgyűlésen Sziller Péter ügyvezető alelnök felolvasta Sztranyavszky Sándor belügyminiszternek, a szövetkezet igazgatósági tagjának lemondó levelét. A közgyűlés elhatározta, hogy érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítik. A megüresedett helyekre Pályi Pál főispánt, sipeki Bálás Jánost és Kohuth Adorján földbirtokosokat, míg a felügyelő bizottságban megüresedett tagságra Vannay Béla városi főjegyzőt választották meg.

187 A Balassagyarmati Közgazdasági Bank Rt. a legagilisabb pénzintézete volt a városnak. A közgazdasági életben fontos szerepet töltött be és részvényeinek összege és értéke állandóan nőtt.

188 Az alapító 600 000 korona alaptőkének az 1923. február 11-én megtartott ülésen 3 millió koronára való felemelését határozták el. Az 1924. március 16-i közgyűlésen olyan határozatot fogadott el a tagság, hogy az alaptőkét 45 millió koronára emelik.

189 Az igazgató és az igazgatóság mandátuma lejárt, ezért az 1925. június 1-én megtartott közgyűlésen választásra került sor, ahol további hat évre Schwarcz Dávidot igazgatónak, igazgatósági tagoknak pedig Bende Mihályt, Bérces Lajost és Weisz Károlyt, a felügyelő bizottságba Freud Artúrt, Mandel Ignácot és Kutassy Dánielt választották be.

190 A Balassagyarmati Takarékpénztár 1919. szeptember 7-én kezte meg ismét a működését. Gróf Mailáth Géza, a takarékpénztár elnöke állását újból elfoglalta és igazgatósági ülést hívott össze, amelyen Bogdán Mihály igazgatósági tag üdvözölte az elnököt „az új éra hajnalán"'.

191 A Takarékpénztár Rt-vel kapcsolatban Sztranyavszky Sándor főispán a következőket írta Bethlen miniszterelnöknek 1922. december 9-i főispáni jelentésében: „... folyamatban