Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

A városban perzsaszőnyeg gyártás is folyt a fogházban. Ébneth Lajos, a balassagyarmati ügyészség elnöke az igazságügyi miniszterhez felterjesztéssel élt, hogy szőnyeggyár működhessen a fogházban. Máté István hadnagy tanította meg a letartóztatottakat az előírás utáni rajzok készítésére, a hurkolásokra. Máté a mesterséget az orosz fogságban tanulta meg és itthon hasznosította. A rabok sirasi, bocharai, afgáni, samarkandi, anatóliai, kínai és más keleti szőnyegeket készítettek. A kereskedelmi részt Rosenfeld Ottó, az egyik budapesti oég vezérigazgatója bonyolította le. A balassagyarmati szőnyegek híresekké és keresettekké váltak a budapesti üzletekben.

175 A város iparával kapcsolatban a korabeli Nógrádi Hírlap egyik cikkében írja, hogy ,,a trianoni béke hazánkat az életre való képtelenségig megcsonkította, elvévén a múltban mesterségesen fejlesztett iparunk előfeltételeit, de magát a nagyipari télepeket, mint terheket meghagyta részünkre, amelyeket ma fenntartani csak igen nagy áldozatokkal tudunk ideig-óráig, fejleszteni pedig egyenesen bűn volna". Ennek ellenére felvetik egy kenderfonógyár alapításának tervét, amelyek Balhauser István salgótarjáni főmérnök dolgozott ki a Vármegyei Gazdasági Egyesület részére és Hanzély Gyula másodelnök terjesztett az 1922. május 22-i közgyűlés elé, de megvalósítására nem került sor.

176 A városi képviselő-testület az 1926. október 28-i ülésén elhatározta, hogy a városi üzemek pénzügyi és gazdasági ügyeinek vezetésére üzemi bizottságot szervez. Az üzemi bizottság a város összes üzemének pénzügyi és gazdasági természetű ügyeit teljes hatáskörrel intézi és kizárólag csak a közgyűlésnek tartozik felelősséggel az intézkedéseiért.

177 Különböző kisipari üzemek és műhelyek működtek a városban, néhánynak volt bizonyos jelenősége is a város és környékének ellátásában. Ezek közül az egyik legjelentősebb vállalkozás volt a Balassagyarmati Cirokseprő-, Ecset-, Kefe- és Faárugyár Részvénytársaság. A korábban alapított üzem 1920-ban újból megkezdte működését a Süvítő-telepen, a villanytelep szomszédságában. Termékei nemcsak Balassagyarmat, de a főváros és más hazai városok kiskereskedelmében is megtalálhatók voltak.

178 Löffler Béla kefekészítő műhelye a Rákóczi fejedelem út 28. szám alatti Kalmár-féle házban működött, ahol — mint abban az időben minden kisiparos — értékesítette is áruit. Időnként egy-egy kirakodóvásárt is felkeresett áruival. Demeter Mihály bádogos műhelye a Patvarci utca 10. szám alatt volt. A kisiparos szolgáltatás jellegű bádogos munkát végzett a lakosság számára. Leginkább háztető csatornák készítésével foglalkozott. Hasonló jellegű műhelye volt Buga Imre lakatosnak is a Zichy utca 13. szám alatt levő Grossman-féle házban. Lőwy Jenő konzervgyára a Thököly utca 21. szám alatti házban üzemelt. Gyümölcskonzeirvek és szörpök készítésével foglalkozott, amelyeket leginkább a helybeli kiskereskedőknek és a lakosságnak adott el.

179 Radnai Márton likőr-, rum- és konyakgyára a Szerb utca 2. szám alatt működött. Készítmiényeivel elsősorban a város vendéglőit és kocsmáit látta el, de értékesített a nagykereskedelemben is.

180 Balassagyarmaton a kisiparban 400 fő körül volt a foglalkoztatottak szarna. Ezek jelentős része a szolgáltató iparhoz tartozó műhelyekben dolgozott, ahol elsősorban a lakosság megrendelésére — és nem készletre —• termeltek.

181 Balassagyarmat a hitelélet és a pénzgazdálkodás megyei központja is volt. Az ellenforradalmi rendszer időszakában a következő hitelintézetek tevékenykedtek Balassagyarmaton: a Balassagyarmati Hitelszövetkezet, a Balassagyarmati Közgazdasági Bank Rt. és a Balassagyarmati Takarékpénztár — 23 Balassagyarmat története 353