Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA
bocsátása által — 4 760 000 koronára emelik fel úgy, hogy minden 3 darab részvény alapján 2 darab új részvényre gyakorolható elővételi jogot adnak darabonként 340 koronáért, 15 korona kiállítási díj és 1922. jianuár 1-től a befizetés napjáig számított 4%-os kamat befizetése mellett. 159 Az 1922 decemberében megtartott közgyűlésen alapszabály-módosítást és ennek alapján az új igazgatóság megválasztását végezte a Balassagyarmati Gépgyár Rt. Elhatározták, hogy a végrehajtó bizottság az igazgatóságot negyedévenként legalább egyszer köteles összehívni. Ugyanakkor felszólították az adósokat, hogy régi tartozásaikat egyenlítsék ki a pénzromlásra való tekintettel. A gépgyárat lényegesen értéke és jelentősége felett értékelték: „Meg vagyunk győződve, hogy a gépgyár, mely vetekszik a fővárosi ily nemű vállalatokkal, fokozottabb mértékben fog a vármegyei igényeknek megfelelni." 160 1924. április 15-én csaknem tűz martalékává lett a gyár, az öntödei rész ugyanis az öntött érc kisugárzásától tüzet fogott. A tűz a nyersolaj raktárát is veszélyeztette. A városi tűzoltóság gyors beavatkozása mentette meg az üzemet. 161 A város másik üzeme — ami városi kezelésben is volt — a sokat szidott villanytelep. Működése sok bosszúságot okozott a város lakosságának és a fenntartóknak. A telep akkumulátorait még 1917Hben elvitte a katonaság és a Tudor beszerelő cég Ígérete csak igéret maradt, mert a beszerelési költségek egyre emelkedtek — 1922-ben már hárommillió koronára rúgtak. Az áramszolgáltatás nem volt kielégítő, csak délelőtt 8 és 12 óra, délután 5 és 10 óra között kapott a lakosság áramot. Ez zavarólag hatott a kisipari és az üzemi termelésre is. 162 A városnál felvetődött a villanytelep bérbeadásának gondolata. Három ajánlat érkezett: a budapesti Phoebusé, Schwertneré és a balassagyarmati Mezőgazdasági Gépgyáré, de egyiket sem tartották megfelelőnek. 1923-ban a város úgy határozott, hogy egy kizárólag szakértőikből álló bizottság vizsgálja meg, mit kell felújítani a gyárban, és a felújítási feltételek mellett ír ki pályázatot. Az üzem vezetését addig is rábízta Szvofooda Imrére, aki a háború alatt mint hadifogoly Taskentben és Szkobeljevben nagyobb villamos műveket vezetett szakértelemmel. A próba két hónapra volt tervezve és akkor a gyár vagy megmarad városi kezelésiben, vagy kiadják bérbe a legpontosabban körülírt feltételek mellett. 163 Szvoboda Imre vezetése bevált és így 1924 márciusában véglegesítették igazgatói megbízását. Az állást a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába sorolták, emellett külön járulékot is állapítottak meg részére. 164 A villanytelep fejlesztésére 1925-ben a szükséges pénzösszeget — annak ellenére, hogy a városi tanács ellenezte — a képviselőtestület megszavazta. A kölcsön felvételére Fayl Gyula polgármestert hatalmazták fel, és kötelezték a villanytelepet, hogy az összeget és kamatait 2—3 éven belül fizesse vissza a városnak. A képviselő-testület felkérte a vármegye törvényhatósági bizottságát, hogy hatalmazza fel az alispánt a jóváhagyásra. A villanytelep működése csak 1927-ig volt zavartalan, mert akkor fény derült Szvoboda üzelmeire. Mivel mulasztásaival a várost megkárosította, felmondás nélkül azonnal elbocsátották. Az okozott károk felmérésére bizottságot küldtek ki. Az üggyel kapcsolatosan egyébként Fayl Gyula polgármester ellen is fegyelmi vizsgálatot folytattak, és távoznia kellett a polgármesteri székből. 1928-ban a villanytelep termelése elérte a 370 000 kWó mennyiséget, az előfizetők száma pedig az 1300-at. Az áramdíj is alacsonyabb volt az országos átlagnál. 105 A Salgó áramórtékesítő osztálya 1929-ben vette át Balassagyarmat és Szécsény villamosáram-eilátását. 166 A város ugyanis elfogadta a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ajánlatát Balassagyarmat területének villamosítása