Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

Megalakultak, illetve újjáalakultak az ipar és a kereskedelem szervezetei és érdekvédelmi szervei is. A balassagyarmati általános ipartestület 1920. február 22-én tartotta székházában évi rendes közgyűlését Schuchmann Rezső elnök vezetésével, amelyen részt vett Csonka György főszolgabíró és Molnár János díszelnök. A közgyűlés leglényegesebb napirendi pontja az „elöljáróság" iránti bizalmatlansági indítvány volt, amelyet Szalay István olvasott fel. A bizalmatlansági indítvány valójában azon tagok ellen irányult, akik a „vörösuralom alatt többéHkevésbé exponálták magukat". Több hozzászólás után titkos szavazással a bizalmatlansági indítványt megszavazták, mire az „elöljáróság" le is mondott.

155 Az újonnan megválasztott ipartestület — amelyben a vármegye és a város vezetői is helyet foglaltak — feladata elsősorban a város 'kezelésében levő ipari létesítmények gazdasági tevékenységének ellenőrzése, valamint a tagság politikai befolyásolása volt. Erre utal Sztranyavszky Sándor főispán abban a jelentésében, amit Bethlen miniszterelnökhöz írt a „keresztény" gazdasági szervezkedésről. Az 1920-ban létesített Balassagyarmati Mezőgazdasági Gépjavító Műhely Rt. tevékenységéről a főispán a következőket írta 1922. december 9-én: „A lerongyolt mezőgazdasági instrukciók [eszközök] feljavítása itt a közelben váljék lehetővé. Ma már a gépjavító műhelyből gyár is lett: egy vagyonos keresztény gépészmérnök kapcsolódott be a részvénytársaságba; ő annak igazgatója, egy keresztény német származású mérnök az üzem vezetője. A gyár 70 keresztény munkással dolgozik, ós csak olyan munkás nyer a gyárban alkalmazást, aki szociáldemokrata szervezetnek nem tagja. Egy ízben történt kísérlet szociáldemokrata szervezet becsempészésére, de azt magam leplezvén le, 14 munkást azonnal letartóztattam és a gyáriból kizárattam. A rend és a béke azóta visszatért. A munkások megelégedettek és napi 10 órát dolgoznak. Ezt a gyárat — illetve gépjavító műhelyt — egy zsidó magánvállalkozótól vettük meg, legnagyobb részt keresztény gazdák és a Balassagyarmati Takaréképénztár Rt... Eleinte egy zsidó igazgatót kellett alkalmaznunk, ma már az alkalmazottak között egy zsidó sincs, az igazgatóságban pedig csupán egy zsidó bérlő foglal helyet."

156 A szóban forgó mezőgazdasági gépjavító műhely alakuló közgyűlésére 1920. február 25nén került sor a Balassagyarmati Takarékpénztár közgyűlési termében. Sztranyavszky Sándor beszéde után a tagság elfogadta az alapszabályokat, jóváhagyta az alapítók által addig itett intézkedéseket, tudomásul vette az igazgatósági tagoknak az alapítók által kijelölt névsorát, végül megválasztotta a társaság elnökét és felügyelő bizottságát.

157 Az alapítási tervezetben az alábbi szempontok vezették az alapítókat: „A gazdasági erők új munkába állása... szociális elmaradottságunk csökkentésére és megszüntetésére új vállalkozást tett szükségessé." A gazdasági célt a környező gazdaság gépeinek javításában, szerszámokkal való ellátásában, kisebb mezőgazdasági gépek és szerszámok beszerzésében és forgalomba hozatalában jelölték meg. Az alaptőkét egymillió koronában állapították meg, amelyet 2500 darab — egyenként 400 korona névértékű — bemutatóra szóló részvény alkotott. A részvénytársaság munkájának mielőbbi megkezdése céljából az alapítók megvették a Hoffmann Vilmos, illetve a Balassagyarmati Cirokseprő-, Ecset-, Kefe- és Faárugyár részvénytársaság tulajdonában levő gyártelepnek már addig is gépjavító műhely céljaira használt részét a Süvítő-telepen.

158 Az 1922. április 19^én tartott évi rendes közgyűlésen elhatározták a tagok, hogy a 2 788 000 korona alaptőkét — 5800 darab 340 koronás névértékű új részvény M-