Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

képviselve a vármegyei kisgazdák. Munkássága ezen testületnek, ha nem is élénk, mégis megfelelőnek és eredményesnek mondható, működésére magam is befolyást gyakorolok, munkálkodását elevenebbé és intenzívebbé törekszem fokozni. Ezen egyesülettel párhuzamosan halad az úgynevezett Nógrádvármegyei Földmívesszövetség, mely többségében kisgazdákból áll, de itt is több középbirtokos foglal helyet és a vezetés ezen egyesületnek is komoly, megbízható egyének kezében van, magam is tagja vagyok, irányításában részt veszek ."

137 A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányában elsősorban a vármegye földbirtokosai voltak találhatók. Elnöke gróf Mailáth Géza, alelnökei Nagy Mihály és Hanzély Gyula, választmányi tagjai pedig báró Jeszenszky Sándor, báró Buttler Ervin, Gservenyák György, Sztranyavszky Sándor, Jeszenszky Kálmán, Zemann Mihály, Kilián Ottó állategészségügyi felügyelő, Paczolay Zoltán, Krúdy Ferenc, Tury János, Havaj György, Fekete János és Turcsán János voltak.

138 A Gazdasági Egyesület az 1922. júniusi igazgatói választmányi ülésen — amelyen gróf Mailáth Géza elnökölt — kimondta az egyesület újjászervezését. Elhatározták, hogy a tagdíjakat a birtok után vetik ki és felállítanak egy áruosztályt 1 millió korona alaptőkével, amelyre 1000 darab 1000 koronás részvényt bocsátanak ki s az aláíráskor 300 korona befizetését igénylik. A szakosztályok megalakításáról is döntöttek, főleg a propaganda szakosztály felállítását tartották fontosnak a „szociáldemokrata propaganda ellen".

139 Az egyesület szervezeti életében a vezető szerepet az igazgató választmány töltötte be, amely havonként ülésezett. Közgyűlést évente kétszer, tavasszal és ősszel tartottak, csak rendkívüli esetben hívtak össze más alkalommal is közgyűlést. Az egyesület hivatalos lapja, a Nógrádi Földmíves rendszerint havonta jelent meg.

140 A Nógrádvármegyei Földmívesszövetség Balassagyarmaton 1919. szeptember 21-én a vármegyeháza nagytermében tartotta alakuló közgyűlését, amelyen megjelent sokorópátkai Szabó István földművelésügyi miniszter is. A minisztert elkísérte Farkas Jenő, a titkára, Schandl Károly a Barázda szerkesztője és Fényes Béla, a Nemzeti Szövetség titkára. Az alakuló közgyűlésen foglalkoztak a Földmívesszövetség programjával és az alapszabályaival.

141 A Földmívesszövetség 1921. december 15-i ülésén elhatározta, hogy az Országos Széchenyi Szövetséggel falusi előadásokat tartat, amelyek célja „a keresztény nemzeti irányzat erősbítése és a gazdasági kultúra emelése".

142 A megyei mezőgazdasági bizottság — a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. évi XVIII. tc. alapján — 1921. szeptember 17-én tartotta alakuló gyűlését a megyeháza nagytermében. A gyűlést Pongrácz György főjegyző nyitotta meg, a bizottság elnökévé Sztranyavszky Sándor földbirtokost választották. Létrehozták a bizottság vezetőségét is, két szakosztályt alakítottak: az állattenyésztésit és a közgazdaságit. Ezután javaslatot tettek egy Balassagyarmaton felállítandó népfőiskolára.

143 1921. január 3-án hozták létre a Vármegyei Méhészkört. Az alakuló közgyűlés megválasztotta a kör tisztikarát és választmányát. A kör az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tagjaként jött létre, illetve működött.

144 1922. június 25-én a vármegyeháza kistermében tartott gyűlésen megalakult az Országos Magyar Földbérlő Egyesület Nógrád-Hontvármegyei Szervezete. Ezen megjelent alsóeőri Farkas Géza, az OMFE központi kiküldötte és Csoor Lajos központi titkár. A résztvevők előkészítő bizottságot választottak.

145 A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete Nógrádvármegyei Tagegyesülete is