Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

Balassagyarmaton magas a közszolgálatot teljesítők, a szabad foglalkozású értelmiség, a nyugdíjasok, járadékosok és a tőkések, továbbá a kereskedelem és hitel, valamint a közlekedés foglalkozási köréhez tartozók száma. (Ez utób­binál a menekült vasutasok növelték az 1920. évi számot.) A háztartási alkal­mazottak száma is viszonylag magas, minthogy a házicselédeket tartók túl­nyomó része éppen a fentebb felsorolt kategóriákhoz tartozott. 87 Az iparban foglalkoztatottak száma és aránya elsősorban a kibontakozó gazdasági válság hatására számottevően csökkent. E csoporton belül azonban jelentősebb elto­lódások mentek végbe, érezhetően növekedett ugyanis a segédmunkások szá­ma a szakképzett munkaerő rovására. A földműveléssel foglalkozók száma — nagyrészt 1—2 apróbb településnek a városhoz történt csatolása miatt — ál­landó fejlődést mutat, míg a napszámosok aránya bár lassan emelkedett, még­is viszonylag alacsony maradt. A közszolgálati és a szabad foglalkozású né­pesség aránya szempontjából az akkori városok sorában Balassagyarmat a harmadik helyen állt, Kalocsa és Szentendre után következett. 88 A római katolikusok száma — a lakosságnak több mint a felét al­kották és számuk emelkedő tendenciát mutatott — a város közvetlen környe­zetéből történt bevándorlások folytán, míg a reformátusoké a távolabbi vidékekről érkezőkkel gyarapodott, illetve növekedett. Az izraelita vallásúak számának csökkenésében viszont az elvándorlás, a más helyre költözés ját­szotta a legnagyobb szerepet. 89 Balassagyarmat 1930-ban — 6 éven felüli népességének 6,3 %-os analfabé­tizmusával — a 45 megyei város közül a 15. helyet foglalta el. Ugyanakkor a tanoncok aránya Balassagyarmaton a legmagasabb (15,2 %). 90 A városi képviselő-testület 1924. március 11-i ülésén bizottságokat alakí­tott a közigazgatási munkák jobb ellátása érdekében. Ezek a következők vol­tak: állandó választmány 29 fővel, szabályrendeleteket alkotó bizottság 21 fő­vel, pénzügyi és gazdasági 24 fővel, építészeti 11 fővel, jogügyi és közigaz­gatási 15 fővel, villamosművek felügyelő bizottsága 11 fővel, egészségügyi 8 fővel, színügyi 12 fővel. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének évenkénti kiiga­zítására 5 fővel alakult bizottság, ez utóbbi teendőinek ellátására a polgár­mester a jegyzői karból esetenként kirendelt egy jegyzőt. 91 . A foglalkozási ág megnevezése 1920 száma %na 1930 száma %-a őstermelés Bányászat és kohászat Ipar Kereskedelem és hitel Közlekedés Közszolgálat és szabadfoglalkozás Véderő Napszámos Háztartási alkalmazott Nyugdíjas, járadékos és tőkés Egyéb és ismeretlen 1309 11,5 2881 25,3 1317 11,6 1090 9,6 1678 14,8 655 5,8 234 2,1 463 4,1 821 7,2 910 8,0 1446 12,5 14 0,1 2707 23,4 1301 11,3 861 , 7,5 1723 14,9 418 3,6 265 2,3 490 4,3 1217 10,5 1109 9,6

Next

/
Thumbnails
Contents