Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - II. A TÖRÖK HATALOM ÁRNYÉKÁBAN

tették — a hadiszolgáltatásokon kívül a tüzérség továbbítására alkalmas fu­varosokat, vonóállatokat és utak javításához értő embereket állítsanak ki. így intézkedtek 1599 májusában is, aminek következtében a törökök is fokozták a lakossággal szembeni követeléseiket, amelyet még a kóborló, csapataiktól el­bolyongó, lerongyolódott és éhező katonák fosztogatásai is sújtottak. 23 Ilyen előzmények után került sor arra az elhatározásra, hogy a töröktől visszafoglalt erődítményeket ki kell javítani ós védelemre alkalmassá kell tenni. Gyarmat újjáépítése — és ez valószínűleg nemcsak a várra, hanem a várost övező palánkra is vonatkozott — 1601-ben Mátyás főherceg főparancs­nok rendeletére vette kezdetét, és 1602-ben már az országgyűlés is megerősí­tette ezt az intézkedést. A török" az építkezések meggátlására 1603 végén tá­madásokat intézett Fülek, Szécsény, (Drégely-)Palánk és Gyarmat erődítésein kívüli városrészei ellen, és azokat felégette. Ezt követően a vár kapitányának — az e tisztét első ízben 1605-ig viselő Morgenthaller Fülöp ezredesnek — sürgetésére az erődítési munkálatokat jórészt valóban el is végezték. Ezzel Gyarmat ismét kiemelkedett a környező települések sorából és újra a bánya­városokat védő vár lett. 2 ' 1 1605 tavaszán Bocskai István hadai árasztották el a megye területét és Gyarmat is azon várak közé tartozott, amelynek „lakosai" — mikért Mocsáry írja — „hiteket megszegték, az őrizetben levő német kato­náknak fejeket vették és Bocskaynak hódoltak". Akárhogy is történt a tele­pülés Bocskai kezére kerülése, az nem tartott sokáig, mert az 1606-ban meg­kötött bécsi béke értelmében Gyarmat ismét Rudolf király birtokába került. 23 Az 1607-ből származó kimutatás szerint akkor itt 150 huszár, 200 hajdú és 5 tüzér állomásozott. Baj volt azonban a katonák zsoldjával, mert abból vajmi keveset láttak. Kitűnik ez a bányavárosok védelmére rendelt katonaság 1609. február 28-án tartott gyűlésének Thurzó György kincstartóhoz intézett panasz­leveléből is. Ebben leírták, hogy éheznek, nincs rendes ruhájuk, az erődít­mények pedig roskatag állapotban vannak. Panaszaik tolmácsolására Somogyi Mátyás gyarmati főkapitányt, Filep kapitányt, a nógrádi kapitányt és mellettük egy-egy főhadnagyot küldtek el a királyhoz, és arra kérték Thurzót, hogy ügyüket hathatósan támogassa, mert képtelenek feladataikat a meglevő körül­mények között ellátni. Nyilvánvaló, hogy az 1608-ban hozott törvényeiknek, amelyek ismét elrendelték a végvárak megerősítését — Gyarmatot e tekintet­ben Liptó megyének kellett ellátnia — nem sok foganatjuk volt. Kétségtelen hogy a végvárak rossz állapota mellett a katonák fizetésének az elmaradása volt a legnagyobb, a lakosság egészét sújtó baj ebben az idő­ben. 26 A kincstár igyekezett a várkapitányok panaszait figyelembe venni, azonban még az említettek között is sok tekintetben megkülönböztetett méltánylásban részesült a gyarmati Somogyi Mátyás főkapitány, aki rendes fizetésén kívül a király különös kegyelméből még havi 150 ft „pensio"-ban is részesült. Somogyit úgy ismerte a felsőbb hadvezetőség, sőt a bécsi udvar is, mint feltétlen királyhű, bátor és beosztottjaival is sokat törődő katonát. így 1610-ben kieszközölte a nádornál, hogy Hont megye legelőket biztosítson a gyarmati és palánki lovasságnak. 1611 januárjában a gyarmati katonaság élén elfog­lalta a rablófészekké vált — és a vidéket egy évtized óta zaklató — Csábrág várát. 27 Ö sem kerülte el azonban az összetűzéseket a vára tövébe települt lakossággal. 28 A gyarmati erődítmény állapotát és katonáinak hangulatát az 1612. július 9-én és 10-én megtartott nádori bizottsági vizsgálat jegyzőkönyvéből ismerjük.

Next

/
Thumbnails
Contents