Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - II. A TÖRÖK HATALOM ÁRNYÉKÁBAN

A bizottság — tagjai között Zthrucz Ferenc nógrádi és Bakó Ferenc honti alispán is ott volt — 9-én érkezett Gyarmatra, 10-én pedig — miként írják — „praesentáltuk palatínus urunk őnagysága levelét az egész vitézlő rendnek, az kik otthon voltak, melyet nagy bölcsületesen vévén, ily választ tettek: hogy minden cikkeliben engedelmesek az palatínus uram őnagysága parancsolatjának ... Ezután az vógházat megkerülvén, elég fogyatkozását találtuk és rendeltük hozzá Zólyom vármegyét, hogy ők aggyanak 1000 szál palánk karót és megfódozzák ebben az esztendőben, mennyire lehet. És az ott való várost is odarendeltük hozzája, hogy segétenének, a mivel lehetnek, az véghelnek épületibe." Ez a város Gyarmat.

29 Van ebben a jegyzőkönyvben egy olyan kitétel, hogy bár mindenben engedelmeskedtek a gyarmati „vitézlő rendek" a nádor parancsainak „az egy inquisitiorul ők is oly választ tettének mint a fülekiek". Ez azt jelenti, hogy ha idejében nem kapják meg a megyék részéről nekik járó fizetést és egyéb járulékokat, azt maguk hajtják be a lakosságon, főleg a töröknek behódolt területekről. Ez az általánossá vált végvári gyakorlat számos bajnak és csatározásnak vált a kútfejévé. A kifizetés elmaradása — miként azt Koháry Péter érsekújvári főkapitány 1613 májusában kelt jelentéseiből tudjuk — Gyarmaton is bajt okozott. Eszerint Somogyi Mátyás gyarmati főkapitány kijelentette, hogy „az nagy fizetetlenség miatt, az vitézlő népnek ha parancsolni is akarnak, szavakat nem fogadják" és amikor lovasai engedély nélkül portyázni mentek, ő „és a gyarmati vicekapitány kitisztula belőle, mert nem az ő akarattyából mentek el".

30 A végvárak katonaságának ellátása érdekében régtől szokássá vált az, hogy réteket, malmokat és kocsmákat vettek birtokukba a várak kapitányai. Ez történt Gyarmaton is, ahol a város területén és azon kívül fekvő malmokat, kocsmákat és réteket használtak a végbeliek. De ezekre Balassa Zsigmond is igényt tartott mint földesúr, és erővel vissza akarta foglalni. Ellene viszont 1613-ban Somogyi Mátyás várkapitány jelentette be figyelmeztető tiltakozását a garamszentbenedeki konvent előtt.

31 1614-ben tűzvész pusztította el a gyarmati várat és a „várost". Ekkor Hont megyében elrendelték, hogy „a leégett Gyarmat fölépítésére adatik minden portától két szál karó, két portától egy szekér vessző. Ebből a nagy, szükséges dologból senki magát ki ne vonja, se nagyságos urak, se pap urak, se pedig nemes urami, 12 ft bírság alatt." A vesszők nyilván nem csak a palánkokhoz kellettek, hanem a sövényfalból készült katonaházak újjáépítéséhez is. De még 1616-ban is gondot okoz ez az újjáépítés, mert Hont megyéből „Mihály deák gyarmati kapitány háza építésére húsz szál gerenda adatik".

32 Ekkor, úgy látszik, már nem Somogyi volt a gyarmati főkapitány. Az 1608., 1613. és 1618. évi országgyűlések ismételten elrendelték Gyarmat megerősítését. Ez utóbbi évben, most már másodízben, Morgenthaller Fülöp — aki a végbeliek 1609. évi gyarmati gyűlésén fogalmazott irat „Filep kapitány "-a és a panaszok egyik tolmácsolója — a gyarmati főkapitány. Kiváló végbeli vitéz, de feltétlen királyhű. Amikor 1619 szeptemberében Bethlen Gábor hadai benyomultak a megyébe és egymás után foglalták el az itteni várakat, ,,a gyarmati kapitány, az öreg Morgenthaller Fülöp, nem akart meghódolni, de az őrség másképpen érzett és a makacs várkapitányt megkötözvén, kaput nyitott az erdélyieknek". 1620. november 4-én azonban Vácot — Bethlen beleegyezésével — átadták a töröknek, s ez igen nagy ellenszenvet váltott ki Nógrádban. Ennek a hangulatnak tulajdonítható, hogy 1621 áprilisában Fülek, Szécsény és Gyarmat várainak helyőrsége II. Ferdinánd pártjára 3 Balassagyarmat története 33