Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

lakások államosításához. Tudatta a lakossággal, hogy minden felnőttet 1 szoba illet, de egy család lakórésze általában nem lehet több 3 szobánál. Ezen felül engedélyezte a foglalkozás folytatásához szükséges helyiségek (műhelyek, dolgozószobák, rendelők, műtermek stb.) használatát. A lakbéreket 20 %4cal csökkentették, irányáralkat szabtak az alibérleti díjaknál. A lakásokat a nagyság és komfort figyelembevételével három bérkategóriába sorolták, és a havi lakbéreket ezeken belül állapították meg 20 és 200 K között. A városban összesen 359 (!) házat, a központi fekvésű utcák lakóházainak felét-háromnegyedét államosították. A fellebbezések folytán azonban az államosított épületeknek kfo. kétötödét visszakapták a tulajdonosok. A római katolikus plébániát illette továbbra is az épületében levő lakások és üzletek bére, az izraelita egyházközség pedig fürdőépületét kapta vissza.

159 A munkanélkülieket segélyben részesítették. Ezeknek száma városunkban nagyobb lehetett az országos átlagnál a termelés különösen rossz feltételei és a háborús menekültek nagy száma miatt. A hazatérő hadifoglyok még 3 hónapig kaptak ingyeneh vagy kedvezményes élelmiszert fejadagjuknak megfelelően a hatósági készletekből. A városi tanács is fizetett ki alkalmi segélyeket az arra rászorulókniak.

160 A gyarmati megyei kórházban ekkor nyitották meg az újonnan szervezett „bujakóros (nemibeteg-gondozó) osztályt" és ekkor szervezték a boncoló főorvosi állást. A sajtó éles hangon emelt szót a kismegyebáza tüdőgondozó céljaira való visszaadásáért, amelyet a vármegye hiú nagyasszonyai az előző rezsim idején sajátítottak ki népkonyha céljaira csak azért, hogy a népkonyhának ne mellékutcai bejárata legyen. A lakosság körében széles körű egészségügyi felvilágosító munkát végeztek a város orvosai, a nőnapi összejöveteleket és egyéb alkalmakat is megragadva. A háború ideje alatt sok volt a járványos megbetegedés. A gyógyszerhiány annyira jellemző volt, hogy külön rendelet foglalkozott a bornak csak orvosi vényre történő kiszolgálásával. Később egy megyei intéző bizottsági rendelet újból előírta, hogy alkoholt tartalmazó árukat, mint pl. sósborszesz, kölnivíz, parfüm tilos fűszerüzletekben és drogériákban árusítani, erre csak gyógyszertárak jogosultak. Az orvosi munkának a Tanácsköztársaság idején hallatlan becsülete volt. A megyei intéző bizottság nevében Györgyfy Sándor elrendelte, hogy az orvosokat soronkívül szolgálják ki az élelmiszereket elosztó helyeken. A betegsegélyezést kiterjesztették mindenkire, aki köz- vagy magánszolgálatban munkabér vagy fizetés fejében dolgozott. A Balassagyarmati Kerületi Munkásbiztosító Pénztár a Teleki utca 22. számú épületéiben működött.

161 A proletárdiktatúra idején szép városfejlesztési elképzelések is születtek. Megvalósításukra azonban nem kerülhetett sor.

162 Halász Lipót főmérnök elkészítette az Ipoly-part rendezési terveit. A Nógrádi Népszava bemutatta Kertváros Balassagyarmat című cikkében Schwarcz Zsigmond, Nógrád vármegye mérnök főmegbíaottjának tervét, amely 400 négyszögöles telkek kiosztásával — ezeknek tulajdonosai 8—10-es csoportokban „egy-egy kis kommunista társadalmat" alkotnának — eszményi módon oldaná meg a munkásság lakásproblémáit. A város ismételten kérte rendezett tanácsú várossá nyüvánítását. A Belügyi Népbiztosságtól azonban táviratilag nemleges választ kapott a Tanácsköztársaság alkotmányára való hivatkozással.

163 A művelődés és oktatás ügyét átmenetileg a Forradalmi Kormányzótanács LIV. számú rendelete szabályozta, amely április 13-án jelent meg. Ennek