Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

lerti cikkben hiányt szenvedett. Az árukészletek elrejtésének megakadályozása céljából a Forradalmi Kormányzótanács március 24-én elrendelte az üzletek bezárását és leltározását. A nyitvartartási tilalmat április 2-án feloldatták, az üzletek mégis zárva maradtak részben áruhiány miatt, részben mert a kereskedők nem akarták áruikat hatósági áron eladni. Felvirágzott a fekete- és a cserekereskedelem, a csempészés. A legfontosabb közéleilmezési és közszükségleti cikkeket zár alatt tartották és Lami István irányításával megszervezték a hatósági áruelosztást. A városi tanácsnak újra és újra intézkedéseket kellett tennie a közszükségleti cikkek — a hús, a zsír, a dohány stb. — elosztásának ellenőrzésére, a bolthelyiségeken kívül eldugott árukészletek felkutatására. Ez alaposan megnehezítette a közélelmezési osztály munkáját, de a Vörös őrségét is.

155 A Közellátási Bizottság már március 24-én felhívással fordult azokhoz, akik a tél folyamán sertést vágtak, hogy családonként 2 kg-ot bocsássanak kölcsönképpen a hatóság rendelkezésére. Igénybe vették a balassagyarmati gazdák sertésfeleslegét, intézkedtek a szécsényi Gross Jenő-féle uradalomban lefoglalt 72 db sertés és Brüder Jakab pusztaszántói birtokos hízott sertéseinek megszerzéséről. Rétságról 40 db sovány, Korlátról pedig 15 db hízott és 40 db sovány sertést szereztek be már a diktatúra első heteiben. Még ugyancsak április elején gondoskodtak 5 vagon burgonya beszállításáról Sóki keszegi és nőtincsi birtokáról. A vámőrlő malmokat ellenőriztették. Április első felében 910 q és újabb 10 vagon lisztet biztosítottak a városnak a Közellátási Népbiztosság útján. A város tejellátásából Szügy község vállalt sokat magára. A tüzelőanyag-hiány szintén katasztrofális volt. Az ellátatlan lakosságnál egyszerűen főzési gondok merültek fel. Engedély nélkül vágták a Nagy-liget fáit. A helyi — megyei és városi — szervek báró Buttler Ervin nándorkelecsényi birtokáról vásároltak fát, és 1500 m

3-t a marcali erdőből vettek. A városi tanács utasította a direktóriumot, hogy szerezze meg a kiskéri szocializált bánya szenét, s ha keli építessen iparvágányt Kiskér-puszta és Magyarnándor között. Ugyancsak utasítást kapott a direktórium egy cipőüzem sürgős felállítására.

156 A város pénzintézetei a proletárdiktatúra első napjaiban zavartalanul folytatták tevékenységüket. Később megalakult a Nógrád megyei Pénzintézetek Direktóriuma, melynek tagjai Révész Gábor, Vajda Henrik és Elfér Ede lettek. A pénzügyi direktórium a pénzintézetek tevékenységének ellenőrzésére megbízottakat küldött ki. A pénzforgalomban megszorításokat léptettek életbe. A tanácsok pénzforgalmát a Népbank bonyolította le. Később kormányrendelet garantálta a betétek feletti szabad rendelkezési jogot, aminek hatására Balassagyarmaton május második felében emelkedett a betétállomány. Az infláció, az Osztrák—Magyar Bank bankjegyeinek beváltása, lebélyegzése és forgalomból való kivonása nagy zavarokat okozott.

157 A helyi szervek szociálpolitikai tevékenységének homlokterébe a lakáskérdés került. A lakáskérdésnek a rendeletek, a szocialista humanizmus szellemében történő rendezését nagy feszültség kísérte, szinte a proletárdiktatúra egész ideje alatt. A középburzsoázia lakásait féltette, a rászorulók lakáshoz akartak jutni a Forradalmi Kormányzótanács március 26HÍ X. számú rendelete érteimében. A városban április 2-án szűnt meg a régi lakáshivatal, és akikor hozták létre Murár Lajos elnökletével az új lakásbizottságot. Tagja Gáborik József, Szileczky János, Tusák Vilmos, Szmrzsik János és Lichtmanegger Nándor, titkára pedig Feledi Lajos lett. Később Gáborik József lett az elnöke.

158 Az új lakásbizottság radikálisan fogott a lakbérek rendezéséhez és a